Századok – 1910
Értekezések - ECKHART FERENCZ: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása Árpádkori királyi okleveleink szövegezésében 713
A PÁPAI F.S CSÁSZ. KANCZELLÁRIAI GYAKORLAT HATÁSA STB. 721 Királyi privilégiumaink eschatocollumának azonban van egy része, mely, úgy látszik, önállóan fejlődött ki s melyet legtalálóbban korhatározó tanúk felsorolásának nevezhetünk. A XII. század első feléből való királyi pecsét alatt kelt okleveleink hoznak fel tanúkat, kik mint az oklevélkiadásnál jelenlevők szerepelnek, vagy mint az okleveles tényről tudók vannak megnevezve, tehát az oklevél hitelességéről kezeskednek.1 Mindazonáltal nem ők, hanem a király hiteles pecsétje (sigillum authenticum) adja meg az oklevél hitelét. Korán soroltatnak fel azonban olyanok is, kikbizonyára nem igazi tanúk, sem az oklevélben elmondott ténynél, sem az oklevél kiadásánál nem szerepeltek, mivel mellettük megemlíttetnek azok is, kik az oklevéladásnál kifejezetten jelen voltak. így a dömösi apátság részére II. Bélától kiállított oklevél elején a charta pagensisek mintájára a datum után tisztán korhatározó tanúk soroltatnak fel, élükön maga a király és királyné, az oklevél végén pedig az oklevélben elmondottak hitelességéről tanúskodók.2 Hasonló kettős felsorolást találunk II. Géza egy 1146. évi oklevelében,3 kinek uralkodása alatt állapodik meg a királyi oklevelek azon szokása, hogy a charta pagensisek módjára készült oklevelekben az oklevél elején a datum után, a már inkább nyugati formákat követő oklevelekben az eschatocollumban felsorolják az egyházi és világi nagyokat, az előbbiek közt a két érseknek, az utóbbiak közt a nádornak és országbírónak adva az elsőséget. Ezt a formulát megtartja a nyugati minták alapján megreformált királyi privilégium is, rendesen az incarnatio és az uralkodás éve között, ezzel is kifejezvén, hogy csupán csak a dátum kiegészítéséről van szó. A két érseken kívül, esetleg a sedisvacantia megemlítése után, a felsorolt püspökök száma, valamint felsorolásuk rendje ugyanazon kanczellár alatt, sőt egy évben is változik.4 A világi nagyok közül a nádoron, a király és királyné udvarispánján kívül a bán, a vajda, már a XIII. század második tizedében a tárnokmester, harmadik tizedében egyéb udvari méltóságok, az asztalnok, lovász- és pohárnokmester is szerepelnek, bár ez utóbbiak nem állandóan s még II. Endre uralkodása végén is csak annyiban megállapodott rendben, hogy az első helyeket a nádor, a bán és a vajda — a nádor mindig a legelsőt — foglalják el. Az utánuk 1 Knauz I. 81., 111. Wenzel VI. 162. Pannonh. Rendtört. I. 596., 597. Knauz I. 111. 2 Knauz I. 88. 3 Pannonh. Rendtört. I. 599. 1 Feltűnő, hogy a nyitrai püspök csak igen ritkán, alig néhány esetben szerepel a felsorolásban, még ha az a legnagyobb terjedelmű is és az érsekeken kívül kilencz püspök van megemlítve.
