Századok – 1910
Történeti irodalom - Hellebrant Árpád: Diplomatariumok és monumenták 65
65 történeti irodalom. pápa Pécsett azért nem engedélyezte a theologiai facultás felállítását, mert — miként a többi pápák, különösen az avignoniak — arra törekedett, hogy Párizsnak minél több theológus hallgatója legyen s így a párizsi egyetem minél jobban virágozzék, s mert a katholikus vallás tanainak épségét Magyarországon úgy látta legjobban biztosítva, ha a magyarok is a párizsi egyetem theologiai facultását hallgatják«. Az egyetem tényleges tanárai közül csak egyet ismerünk, a kit eddig rendesen Galvanus Bethini néven emlegettek. B. megállapítja a tanár valódi nevét (Bolognai Bettino fia Galvano, röviden Bolognai Galvano) s eddig ismeretlen oklevél alapján kimutatja, hogy e tanár 1374 augusztus 3-án már a bolognai egyetemen tanít. Elmondva néhány jellemző epizódot a pécsi egyetemi hallgatók életéből (1400 körül), a szerző áttér a kérdésre, hogy a pécsi egyetem mikor szűnt meg. Erre döntő bizonyítékúl szolgál Hunyadi Mátyás királynak 1465-iki levele II. Pál pápához. De ez oklevélnek éppen azt a helyét, a melyre a bizonyítás súlypontja esik, eddig hibás szövegben ismerték : »in regno Hungarie licet amplo et- fertili non viget aliquomodo Studium generale«. A mint az oklevélnek a műhöz mellékelt hasonmása bizonyítja, aliquomodo helyett aliquod-ot kell olvasni, s így világos, hogy 1465 május 19-én Magyarországon nem volt egyetem. Az ilyen bizonyítékkal szemben a pécsi egyetem létezéséről szóló későbbi (Gregoriancz Pál-, Istvánfíy-, Timon Sámuel-, Szerdahelvi-féle) hirek teljesen elvesztik bizonyító erejüket, annál is inkább, mert általános tartalmúak s nem vonatkoznak egy bizonyos időre. Croke, Angolország velenczei követének 1530-iki jelentését pedig, melyben egy magyar egyetem létezéséről van szó, egyszerűen úgy kell magyarázni, hogy a középkorban a távolabbi külföld is tudott valamit a magyarországi egyetemekről, hogy azonban ezen egyetemek csendes megszűnéséről nem szerzett értesülést s így Croke is még abban a hitben volt, hogy Magyarországon van egyetem. SUFFLAY MILÁN. Diplomatariumok és Monumenták a M. Tud. Akadémia könyvtárában. összeállította Hellebrant Árpád, a M. Tud. Akadémia alkonyvtárnoka. Budapest. Kiadja a M. Tud. Akadémia. 1909. Mint Hellebrant mondja Előszavában : »E jegyzék összeállítása a végből történt, hogy a történetírók tájékozást szerezhessenek, mily oklevélgyűjtemények találhatók a M. Tud. Akadémia könyvtárában.« Tudjuk, hogy az akadémiai könyvtárnak történettudományi gyűjteménye mindig igen gazdag volt, de 1901 óta, a mikor a belügy-SZÁZADOK. 1910. I. FÜZET. 5
