Századok – 1910

Történeti irodalom - Mayer; Theodor: Der auswärtige Handel des Herzogthums Österreich im Mittelalter. Ism. Eckhart Ferencz 678

történeti irodalom. 681 harminczadszámadások alapján kiilön fejezetbea tárgyalja, Ortvay Tivadar és Kováts Ferencz ismert műveire támaszkodva, a magyar és osztrák kereskedelmi összeköttetést a XV. században. 1457—58-ban a Pozsonyon keresztül vitt árúk értéke 130.000 farint, melyből а kivitel, mint Kováts kimutatta, úgy aránylik a behozatalhoz, mint 1 : 10. A legfőbb behozatali czikk a textiláru, melynek 75'91%-a a finomabb szövetekre, 11%-a vászoaárura e ik. Csaknem kizárólag pozsonyiak révén bécsi közvetítés nelk ül kerülnek Pozsonyba. Csupán a kalap- és késárú (több mint 1% millió darab) volt bécsi termék. A 166.564-24 magyar forint értékű behozatal következőkép oszlott meg : A 19.783'55 forint értékű kivitel 54%-a marha. Magyarország, mint gabonaexportáló állam, még rossz termés esetén sem jött számításba. (!) Dél-Németország és Ausztria kölcsönösen segítették ki egymást. Szerző érdekes ellentétbe kerül Sombart Werner azon nézetével, hogy a kereskedelmet idegen városokba közvetítők száma igen nagy volt. A Pozsonyba vitt árúk 71'2%-a nagykereskedőktől származott. Jorg Seefelden bécsi kereskedő egymaga 300.000 kést szállít Pozsonyba. Az összes szövetek 90%-át négy czég szállította. Ritkán találkozunk a középkorban oly nagy czégekkel, mint éppen a pozsonyi piaczon. Ez magyarázza meg, hogy miért vesztették el úgy a pozsonyi, mint a bécsi vásárok jelentőségüket : a nagykereskedés nem függ a vásártól. A dunai út, a hajón való szállítás, a közlekedési eszközök lehető kihasználása a nagykereskedelmet mozdította elő. А XV. század közepén Bécs elveszti kereskedelmi jelentőségét, a már említett okok miatt, de főkép a Dél-Németország és hazánk közti kereskedelem csökkenése révén. A nagy arányokban megindult szászországi és tiroli bányaművelés folytán Dél-Németország nem volt többé magyar nemes érczre szorulva. Ehhez járultak a Mátyás és Frigyes közti háborúk, a magyar hódítás kora. A városi adókönyvekből kimutatható, hogy Bécsben, mely а XV. század közepén tőkében erős, Augsburgnál alig valamivel szegényebb város volt, а XVI. század elején az összvagyon alig érte el Augsburgénak részét. Mátyás halála után, ki a Stapelrechtet nem ismerte el, nem sokat változott a helyzet. A bécsiekben nem volt meg a vállalkozó szellem és főkép hiányzott a tőke. Miksa, hogy idegen tőkét csábítson országába, vám-SZAZADOK. 1910. VIII. FÜZET. 47 Nyers árú Textilárú Erczárú Egyéb gyártmányok 4-04% 78-74 »> 12-70 » 4-52 » 100-00%