Századok – 1910

Történeti irodalom - Rudnay Béla: Ujfalussyak és Rudnayak perei a Petrőcziek ellen. Ism. Bagyary Simon 677

történeti irodalom. 677 Ujfalussyak és Rudnayak perei a Petrőczyek ellen 1-54-3—1591. Történelmi tanulmány, irta Rudnay Béla. Budapest, Franklin-Társulat. 1910. 8-r. 259 1. Bár szeretjük magunkat jogász-nemzetnek tekinteni, a magyar jogtörténelemnek és perjognak múltját részleteiben s így fejlődési menetében még nem ismerjük. Wenzel, Hajnik és Timon munkásságának nyomán indúl a szerző, midőn a XVI. században lefolyt s a czímben jelzett nagy pört ismerteti a periratok alapján s ezzel az azon korbeli jogszolgáltatásnak és jogvédelemnek eleven képét rajzolja meg. A részletek feltárása közben bepillantást nyerhetünk a XVI. század fontos történelmi és társadalmi kérdéseibe, különösen a felsőmagyarországi alsóbb néprétegek helyzetét, küzdelmeit, műveltségét és gazdasági viszonyait láthatjuk közelebbről. Azért nemcsak a jogtörténetnek, hanem általában a magyar művelődéstörténetnek is hasznos forrása Rudnay könyve. Látjuk, hogy az ország politikai megoszlása, zilált közállapotai folytán mennyire meggyengül a törvények ereje s mennyire elharapódznak a hatalmi túlkapások. Az igazságszolgáltatásban nagy szerepe van a tanúkkal való bizonyításnak. A tanúk kihallgatása kétféle formában történik : egyszerű vagy oldalagos vallatással és a köztudomány kivételével (inquisitio communis), mely rendszerint helyszíni szemlével (oculata revisio) kapcsolatos. A tanúvallomásokban, mint mindig, úgy itt is érdekes művelődéstörténeti vonatkozások találhatók. (V. ö. Váradi Regestrum.) A 91. lapon olvassuk pl., hogy a jogvédelem ellenzi a birkapásztorok tanúskodását, »mert — úgymond a rnegokolás — azok állandó tartózkodási helylyel nem bírnak és lia az általuk bérbevett legelőterületek bérleti ideje letelik, a legelőbért odafizetik, a hová kedvük tartja és azután ott legeltetnek tovább, a hol akarnak ; ily módon a tulajdonjogról tudomásuk nem lehet«. A Kasza-vári (Trencsén vm.) kapuőrök egy ízben elfogják az Ujfalussyak egyik halászát, ki pisztrángokra halászott a patakban és csak szeszes ital ellenében bocsátják szabadon. (106. 1.) Egyik tanú fél lat sáfrányért (dedisset croci latonem %) vesz Petrőczy Istvántól egy fenyőt, de midőn azt hazaszállítja, a kapuőrök 50 dénárt zsarolnak ki tőle és elszedik vaslánczait meg fejszéjét . . . stb. (178. 1.) Nyelvtörténeti curiosumok is találhatók bőven e periratokban. A latinos műveltségű deák-osztály tagjai sorában olvassuk Kőrösy Lőrincz, Bogárdy János, Simády Péter kir. bírósági ülnök és Tótprónay Mátyás neveit. Azonkívül a felvidéki birtokoscsaládok egész sorozatának XVI. századbeli történetéről kapunk