Századok – 1910

Történeti irodalom - Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban. Ism. Váczy János 670

670 történeti irodalom. 670 szárazabb adatokat is érdekes életképekké, mozgalmas korrajzokká bővítse és fejleszsze.1 A jutalmazott új pályaműért Oltványi Pálnak s az Akadémiának méltó köszönetet mondunk, magának a tudós és fáradhatlan szerzőnek pedig megérdemelt elismerésünket kell nyilvánítanunk azért a hatalmas alapozásért, a melyre — úgy reméljük — első sorban ő maga fogja fölépíteni az igazán tudományos nagy magyar művelődéstörténelmet. DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ. Shakespeare drámái hazánkban. Irta Bayer József. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter anyagi támogatásával kiadja a Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottsága. Budapest, 1909. I. kötet 2, XVI, 476 ; II. kötet XII, 385, 1 lap. N. 8-r. E munkával csak oly író ajándékozhatta meg a művelt magyar közönséget, a ki már előzőleg alapvető művekben írta meg a magyar játékszín s dráma történetét, és a ki a művelődéstörténelemnek e két fontos ágát nemcsak nálunk, hanem a külföldi népeknél is minden részében ismeri. Bayer József több mint harmincz esztendei mélyreható kutatással, sokoldalú tanulmánynyal s ezeknek vaskos kötetekben feldolgozott eredményeivel legkiválóbb irodalomtörténetíróink sorába emelkedik. Igaz, hogy mindig erősebb oldala marad a gazdag, minden részletet számbavevő adatok búvárlata, a tárgyára vonatkozó, akárhányszor ismeretlen források földerítése, mint a feldolgozás művészibb alakja, az előadás és stíl választékossága ; de a magyar dráma története e szempontból is tetemes haladást mutat a játékszín történetének előadásához mérve. E jelen kétkötetes munkájában szintén az adatok gazdagsága köti le első sorban figyelmünket. Bayer József nemcsak a kiadott, hanem a kéziratban maradt forrásokat is a pontos kutató hangyaszorgalmával hozza napvilágra. Eles szemét nem kerüli el a még oly csekélynek látszó 1 Ezen ismertetés megírása, beküldése után került kezembe a prágai benczések »Sankt Benedikts-Stimmen« ez. folyóiratának f, é. augusztusifüzete s benne Yalafried Strabo reichenaui benozés apátnak IX. századi gyönyörű visszaemlékezés; az m tíz esztendőre, a melyet a reiclienaui monostor külső iskolájában töltött (815—825). Habár ez a terjedelmes сlb széles (344—361. 1,) két századdal előzte meg a magyar kereszténység és iskolázás kezdetét, mégis sok adatában ráismerünk a nagy rokonságra, a mely köztük s a magy r középkori oktatásügy töredékes adatai közt van. Ezen szór ványos a'atok történethű összetűzéséhez Valafred Strabónak öiéletra;zi szép elbeszélé e nagyon érdekes és tanulságos például szolgálhat, egyszersmind megvilágítja a középkori oktatás egész 1 f lyását. módjai:, eszközeit és értékét, a mely knek láttára a modsrn didakta is bizonyára tiszteletet fog érezni ama régi iskolák szelleme iránt.