Századok – 1910
Történeti irodalom - Békefi Remig: A káptalani iskolák története. Ism. Erdélyi László 662
668 történeti irodalom. 668 csanádi püspök történetében különbéget tesz a közt, a ki olvasásra s grammatikára tanította a gyermekeket, s a közt, a kit aztán az ének- és zenetanítással bíztak meg. Ez a feladat kezdetben egy kézben is egyesülhetett, de az iskola növekedtével kétfelé vált. A lector és cantor czím keletkezése a kettős tanítói feladat szétválasztásával függ össze. Vájjon mikor tűnnek föl e czímek ? Bizony elég későn. De azt biztosan nem tudjuk eldönteni, vájjon az első adatok a czím keletkezésével egyidősek-e, vagy csupán az a szokás kései, hogy őket az oklevelekben megemlítik. Az ötféle kanonok-czím közt legrégibbnek látszik, legkorábban jelentkezik az éneklőkanonokság : Bácson 1158-ban, Veszprémben 1181-ben, Esztergomban 1183-ban, Székesfehérvárott 1184-ben, Váradon 1199-ben, stb.i Másodsorban jelentkezik a lector czím : Esztergomban 1209-ben, Veszprémben 1214-ben, Váradon 1217-ben, Váczott 1227-ben, Zágrábban 1228-ban, Bácson 1229-ben, Pécsett 1232-ben, Kalocsán 1234-ben, Nyitrán és Székesfehérvárott 1236-ban, Titelben 1237-ben, Egerben 1238-ban, Győrött 1240-ben, stb.» A scholasticus czím 1211—1370 közt mutatkozik legelőször (Esztergom 1211, Székesfehérvár 1216, Vácz 1225, Buda 1253, Szepes 1323, Nyitra 1330, Győr és Pozsega 1353, Zágráb 1370). Tehát majdnem ugyanakkor, a mikor a lector czím feltűnt, már jelentkezik az is, a ki az olvasókanonokot a tanításban hivatásszerűen felváltja. így a lectorság kezdetét mégis régibbnek kell föltételeznünk, noha okleveles említése jóval későbbi a cantor-énál, pedig ennek a hivatala kezdettől fogva párhuzamos az övével. A succentor czíme szintén megelőzi a sublectorét, de mindkettő többnyire a XIV. században mutatkozik először. Amannak első nyomai : Esztergom 1223, Székesfehérvár 1232, Öbuda 1245, Csanád 1317, stb.3 ; a sublectoré pedig : Nyitra 1265, Eger, Öbuda 1319, stb.4 Hivataluk czíme eléggé mutatja, hogy a 1 Győr 1210, Öbuda 1211. Gyulafehérvár 1217, Pozsega 1220 kör,, Vácz 1227, Zágráb 1228, Eger 1233, Kalocsa 1234, Vasvár 1235, Titel 1237, Cs'zma 1246, Kő 1250, Hanta és Pozsony 1253, Arad 1269 előtt, Szepes 1275, Nyitra 1276, Dömös éi Háj-Szent-Lőrincz |1280, Csanád 1285; Bosznia 1332. 2 A tatárjárás utániak : Buda és Csázma 1246, Hanta 1253, Arad 1269, Szepes 1275, Kő 1278, Csanáí és Pozsega 1299; Dömös 1302. Bosznia 1333. 3 Veszprém 1318 kör., Arad 1318, Eger 1319, Pécs, Vácz, Várad 1332, Csázma 1334, Kő 1335, Bács 1342, Pozsega 1345, Szepes 1349, Nyitra 1356, Győr 1359, Pozsony 1396; Zágráb 1407, Kalocsa 1413, Gyulafehérvár 1490. 4 Arad 1326, Veszprém 1328. Várad 1332, Székesfehérvár 1335,
