Századok – 1910
Történeti irodalom - Békefi Remig: A káptalani iskolák története. Ism. Erdélyi László 662
történeti irodalom. 665 a mit a káptalani és monostori egyházakban látott vagy tanult. A szegényebb plébános maga tanította a szülőktől átengedett gyermekeket, a gazdagabb pedig tartott maga mellett iskolamestert : nagyobb deákot, vagy később már egyetemet végzett baccalaureust is, a ki nála nyert ellátást s a kinek idővel a község szintén biztosított némi jövedelmet.1 Legszívesebben odaadták kezdetben gyermekeiket a szolgák és szabados szülők, azért már az első keresztényszázadi magyar törvények tiltják, hogy senki se merje deákká, clericussá tenni s tanítani a szolgát vagy szabadost urának engedelme nélkül. Ezek a törvények az ily esetek gyakorisága mellett bizonyítanak s tulajdonképpen nem a tanítást akarták korlátozni, hanem hogy a clericusi rendbe való fölvételhez szerezzék meg a szolga és szabados urának beleegyezését, mert a clericusság fölszabadította az illetőt világi urának hatalma alól (52., 53.1.). A függelék új adataiból kiemelünk néhány érdekesebbet. Hat községben deák (litteratus) az iskolamester, a kiről egy helyütt megjegyzik, hogy feleséges ember. Négy más helyen bac•calaureus, egyetemről kikerült iskolamestert látunk, még oly falvakban is, mint a zempléni Varannó vagy a körösmegyei Kamarja. Ez utóbbi helyen felesége van a baccalaureusnak, mig a miskolczi hasonló czímű iskolamester plébánossá lett ugyanott, a beregszászi pedig egy falusi plébániáért folyamodott. A szentgyörgyi iskolamester polgármesterré lett, az ottani segédtanító előbb városi irnok volt, s a zágrábi segédtanító, feleséges ember, iskolamesterré lépett elő. Lőcsén az iskolamesteren kívül van külön kántor is, de rendesen maga az iskolamester tanítja és vezeti az egyházi éneket, s tanulói kántálnak a templomban és temetéseken, vagy rekordálnak valamely úrnak vagy vendégének tiszteletére (köszöntőt énekelnek). Néhány iskolamesternek jövedelmére következtethetünk abból, hogy a jövedelmük tizedeként kirótt adó 15, 20, 30 dénár, egész évi bevételök tehát — bizonyára gyöngén számítva — 1%, 2, 3 arany forint (körmöczi), mai pénzünkben 16'50, 22, 33 korona. Körülbelül ennyit tett a meczenczéfi nyolcz köböl rozs értéke is. 2 Békefi új kötetének főtárgya czímének megfelelően a káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Mivel a káptalani iskolák czélja talajdonképen a papnevelés volt, azért a szerző bevezetésül röviden vázolja a keresztény papnevelés fejlődését ; majd kifejti a magyar káptalanok keletkezését, vagyoni helyzetét, életmódját, szervezetét és hiteles-1 Pl. Eelső-Meczenczéf abauj-tornamegyei község szerződése 1430-ban •évi nyolez köböl rozsot ajánl meg. (466 1.) 2 Egy köböl rozs akkor körülbelül 21 dénár, nyolcz köbölé 1-68 arany forint, 181 /a korona, mai ára körülbelül 70 korona, SZÁZADOK. 1910. VIII. FÜZET. 46
