Századok – 1910

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Tomašić könyve a horvát királyság államjogáról 641

tomasic könyve a horvát királyság államjogáról. 649 kanczelláriának azt kellett volna írnia »per régna mea« vagy »de regnis nostris«. Csak nem képzeli Tomasic, hogy a trauiak •egyesegyedűl Horvátországban akartak kereskedni és csak erre kértek vámmentességet ? Egészen nevetséges volna, ha nem volna oly szomorú, Tomasic azon tétele, hogy a horvát nemzet területén még a magyar is idegen. S mire hivatkozik? Arra, hogy a trauiak kiváltságlevelében e tétel fordúl elő : Nem engedem meg, hogy a ti városotokban magyar vagy idegen lakjék, hacsak ti nem akarjátok. (In civitate quoque vestra neminem Ungarorum vei alienigenarum habitare permittam, nisi quem voluntas vestra expetierit.) De hát Trau Horvátország ? Nem képtelenség-e egy kis városnak csakis az ő falain belül eső területére vonatkozó intézkedést az egész országra kiterjeszteni ? Ez intézkedés szerint különben a traui olaszok engedélye nélkül horvát sem lakhatott Trauban, mert az alienigena ő rá is vonatkozott. Vájjon hajlandók-e Tomasicék a horvátot is egy sorba állítani az idegennel Horvátországban ? A XVI. században sok királyi városnak, pl. Kassának, Beszterczebányának meg volt az a szabadalma, hogy magyar nemes házat nem vehetett és nem lakhatott, de vájjon azért ezek külön önálló országok voltak-e ? Arra nézve, hogy a magyar királynak meg kell magát külön koronáztatnia horvát ldrálylyá, oly ártatlan képpel idézi a zárai apáczák részére készült és 1102-re tett hamisítványt (az ezen alapuló Marmogna-féle följegyzéssel együtt), továbbá a trauiak kiváltságlevelét, mintha azok nem volnának ellenmondásban egymással. A hamisítvány azt mondja, hogy a koronázás megtörtént 1102-ben, a kiváltságlevél azt mondja, hogy csak 1108 után fog történni. Mivel az az intézkedés, hogy a koronázásra vagy gyűléstartásra jövendő király kísérői közül csak az jöhet be a városba, a kit a lakosok óhajtanak, előfordul a spalatóiak kiváltságlevelében is és bizonyára előfordúlt a záraiakéban és arbeiekében is, meg kell jegyeznünk, hogy a XI—XII. században kétféle koronázás volt : felavató és bemutató. A felavató koronázás volt a fontos. A bemutató koronázás vagyis, hogy az egyházba való bevonulás vagy az országgyűlés megkezdése előtt a királynak ünnepiesen a fejére tették a koronát és úgy vonúlt be az egyházba vagy a gyűlésre, előfordúlt mindennagyobb városban és minden nagyobb ünnepen. (Fleury : Hist. eccl. lib. 59. § 45. Batthyány : S. Gerardi scripta et acta LXII—LXIV. Sok adatot idéz reá Du Cange az ő glo33ariumában a Curia szó alatt. 1733-iki kiadás II. k. 1255.) SZÁZADOK. 1910. VIII. FÜZET. 45