Századok – 1910

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Tomašić könyve a horvát királyság államjogáról 641

tomasic könyve a horvát királyság állam jogáról. 645 tói kiállított kiváltságlevelet követeltek. A monostor ügy védője készített tehát olyat is (a többi, legalább is 5-re tehető, hamisítvány közt elcsúszott ez is) s mivel Belgrád romjai nem tiltakozhattak, ráfogta, hogy az királyi város (urbs regia) volt és ebben történt Kálmán király koronázása 1102-ben. Az indictio-t (pedig ez a régi dalmát levelekben mindig előfordúl) restelte kiszámítani. Tanúkúl is olyanokat ír föl, csak úgy gondolomra, a kik az 1095—1116-iki hiteles iratokban sehol sem fordulnak elő és így még azt sem lehet mondani, hogy e hamisítvány készítője régi feljegyzéseket vagy másról szóló okiratokat használt volna. A Subich nembeli Marmogna-nak adott levél nincs sehol. Az csupán valamelyik XVII. századbeli íródeáknak kivonata Lucius (Lucic) János horvát-dalmát történetíró De regno Dalmatiae et Croatiae 1666-ban megjelent művéből. Lucius közölte mind a hirhedt toldalékot, mind a zárai apáczák részére készült 1102-re tett hamisítványt. E kettőből tehát könnyű volt az íródeáknak a Zrínyi család nagyobb dicsőségére kisütni, hogy 1102-ben az ő ősük, Marmogna már kiváltságlevelet kapott s annak kiadásánál már a zágrábi püspök is közreműködött. Ezt azután Kerchelich még jobban kiszínezte, de azért az egész csak olyan mese, mint Álmos 888-iki harcza Kiev ellen vagy a horvátoké a tatárok ellen 1242-ben a grobniki mezőn. A trauiak 1108-iki kiváltságlevele, a zárai gyűlésen tett esküről szóló följegyzés, Ordelaffo 1118-iki eskülevele, továbbá II. Gyécse és Imre királyok 1142-iki és 1197-iki levelei valódiak ugyan, de nem odavágok. Először is a zárai gyűlésről szóló egykorú följegyzés nem 1102-ben kelt, mint Tomasic vakmerően állítja. Biztos, hogy Kálmán csak 1105-ben foglalta el Zárát, az is bizonyos, hogy Lőrincz esztergomi érsek, a ki a föl jegyzésben a király első eskütársaként említtetik, csak 1106-ban lett azzá. E följegyzés tehát 1106 után készült. Mivel pedig most már az 1111-re tett arbei oklevél hamissága kitűnt (Sufflay : A két arbei iker oklevél. Századok, 1905. 297), semmi sem kényszerít bennünket, hogy e följegyzést 1111-re tegyük. 1106 és 1111 közt a följegyzésben említett magyar főpapok és főurak közül Lőrincz érsek és János nádor 1108-ban jártak lenn Dalmácziában, mint a trauiak kiváltságlevele igazolja, tehát a zárai esküről szóló följegyzés is ez évben kelt. Aztán pedig e hiteles oklevelek és följegyzések egy árva szóval sem emlékeznek meg a horvátokról, hanem mindig csak a dalmát városok szabadságairól beszélnek. — Már pedig bármennyire összeolvadt is később a magyar királyok alatt, kivált a XIV. században, Dalmátország Horvátországgal, mégis volt