Századok – 1910

Értekezések - REISZIG EDE: A János-lovagok Sopronban. - II. és befejező közlemény 633

640 de. reiszig ede. a jános-lovagok sopronban. Ezen átruházás ellen azonban nemcsak a soproniak szólaltak fel, hanem 1640 november 30-án gróf Nádasdy Ferencz is felemelte tiltakozó szavát a jezsuiták letelepedése ellen, de míg a város még évek multán is, bár hasztalan, tiltakozott a >>Crucigeratus«-féle javadalomnak a jezsuiták által való birtokba vétele ellen, addig gróf Nádasdy Ferencz, a ki 1643-ban visszatért a katholikus hitre, már másként vélekedett. 1646 szeptember 8-án a városi tanácshoz intézett levelében értésére adja a polgároknak, miután »kegyelmeteknek azon keresztességhez és a hozzátartozandó fundushoz semmi köze nincsen . ..«, ezért elvárjaa várostól, hogy további nehézségeket nem fog támasztani.1 Nádasdy kikötötte, hogy a családnak a lovagrend egykori házában szabad pinczéjeésa vámos számára elegendő lakása legyen, az átruházásból pedig jobbágyaira semmi teher ne háramoljék. A Nádasdy-család hozzájárulásával a jezsuiták birtokukba vették Bő és Keresztény helységeket, Szalassa pusztát és az itt szedett vám harmadrészét, megkapták még az iskola telkén létezett kis házat és szentmisékre 28.000 frt alapítványi tőkét. Az átruházás alkalmával azonban a Nádasdyak kikötötték, hogy a jezsuita-rend megszűnése esetén, a mennyiben a Jánoslovagrend újból letelepednék Magyarországon, az utóbbinak joga a soproni javadalomra nézve feléled. Ezt az adományt 1669-ben Lipót király is megerősítette. A jezsuiták tehát végleg birtokukba vették a János-lovagrend soproni házát és a hozzá tartozó birtokokat, melyeket a rendnek 1773-ban történt feloszlatásáig háborítatlanul bírtak. A jezsuita-rend eltörlése után az egykor a lovagrend tulajdonában volt birtokok nyilvános árverésen eladattak. A lovagok házát és templomát báró Meskó Jakab vásárolta meg, ki azt 1782-ben a soproni társaskáptalannak adományozta. A soproni János lovagok emlékét napjainkban csupán a Szent János tiszteletére szentelt templom őrzi, melyet a XIX. század nyolczvanas éveiben állítottak helyre. A helyreállított templomot 1890 május 8-án szentelte fel Zalka János győri püspök. De a János-lovagoknak közel négy századra terjedő soproni időzése maradandó nyomot hagyott hátra a város történetében is. Emberbaráti intézményeik túlélték az idők viharait. A tőlök alapított ispotály, mely napjainkban is fennáll, betölti hivatását, s a szenvedő emberiség jótevői sorában maradandó emléket, biztosít számukra. 1 A soproni kath. főgymn. 1894/95. évi értesítője. 21. 1. DR. REISZIG EDE.