Századok – 1910

Kisebb közlemények. - Pivány Jenő: Mann Dudley Ambrus jelentése Clayton M. János külügyministerhez. - I. 563

570 kisebb - közlemények. 570 Én nem fogadok el olyan gondolatokat, a melyek a császári fegyverek kényelmetlen helyzetét az autokrata árulásának tulajdonítják. Ellenkezőleg, meg vagyok róla győződve, hogy elhatározottabb, vadabb, positivebb élet-halál harczot, mint a milyent az oroszok vívnak a magyarok ellen, még sohasem vívtak, és nem vagyok eléggé irgalmas hajlamú arra, hogy e harcz szégyenét Miklós állítólagos hűtlenségével fedjem be. Ha hajlandó volnék ígv tekinteni az ügyet, sajnálatos módon szűkölködném azon spártainál is spártaibb nép iránti igazságosság nélkül, a melynek vitézsége, ügyessége, hazafisága és rendületlen erélye az európai continensen való észszerű szabadság barátaiba reményt önt és boldog mosolyt varázsol arczukra, a zsarnokságnak ellenben kétségbeesést okoz. Hogy a szláv terület megszerzése és, azután, a pánslavismus tényleges megalapítása a czár előtt fontos tekintetek, alig vonható kétségbe. Ausztria szláv lakossága napról-napra több szépséget talál a civilisatió tanaiban, és tényleg úgy tekinthető, mint a mely a szellemi törekvések terén gyorsan halad. Az igazság és világosság felé törő szellem, ha el nem nyomják, észrevétlenül el fog jutni a tudatlanabb szlávokhoz Oroszország szívében is, és veszélyeztetni vagy alá fogja ásni a hatalmas trónt. Csak természetes a föltevés, hogy az autokrata biztosítani akarja magát a fenyegető veszély ellen, és más választása nincs, mint hogy megkísérelje elzárni a tudásnak a fölvilágosodottabb országokból jövő sugarait, a melyek a szláv lelket áthatják és fejlesztik. De attól tartok, hogy Miklósnak féktelen nagyravágyásában oly aspiratiói vannak, a melyek Ausztria határain és a szlávoknak szolgaságba való idomításán messze túlterjednek. Ha kizárólag a természet első törvényének dicséretes megtartása befolyásolná, támadásai, bármily kegyetlen is a rendszere, nem érnék el az emberiség elleni gyalázatos merényletek mértékét. Nagy Péter, hogy utódait a korlátlan absolutismus elveinek hűséges végrehajtására és a gyöngébb államok megrablására buzdítsa, a következő szavakat hagyta rájuk mint örökséget : »Oroszországot mint patakot találtam ; mint folyamot hagyom hátra, Utódaim nagy oczeánná fogják növelni, a melynek hivatása leszen, hogy egész Európát megtermékenyítse.« Tekintve, hogy nű történik most a continensen, a szabadság híveire nézve valami meglepő van ezen másfél század előtti jóslatban, a mely jóslat részben már valóra vált a »folyamnak« oczeáni méretekre való növekedésében. Sok szomorú jel vall arra, hogy a többi része is a megvalósulás folyamatában van. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy e pillanatban a monarchikus kormányrendszer barátjainak milliói Frankhonban, Németországban és egyebütt az orosz rendszert, a végnélküli ostromállapot rendszerét, a szuronynyal való