Századok – 1910

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: A magyar országgyűlés követsége V. Lászlóhoz 1452 október havában 554

558 ái.dásy antal. a királyt, ki viszont a feléje közeledőknek kezét nyújtotta. E ki­tüntetésben csak kevesen részesülhettek, minthogy a tolongás szerfelett nagy volt. Ezután a követség előterjesztette írásba foglalt megbízását, Vitéz János pedig beszéddel üdvözölte a királyt. 1 A király kegyesen válaszolt, köszönetét fejezte ki a követeknek megjelenésükért és biztosította őket kegyéről és jó­indulatáról. Érdemleges válaszát előterjesztésükre későbbre ígérte adni, mondván, hogy fontolóra veendi előterjesztéseiket. Ezután ebédhez ültek és az egész napot nagy vígságban töltötték. Midőn aztán este a küldöttség vacsorálni távozott, a nádor és Újlaki vajda másnapra Újlaki lakására ebédre hívták meg a királyt, az érsek és Vitéz püspök tudtán kívül, közben az érsek és a püspök meghallván ezt, október 12-re a királyt és összes taná­csosait meghívták magukhoz ebédre. A király e meghívást el­fogadta és megjelenését megígérte. Az érsek ebédjéről a levélíró bővebb részleteket nem közöl, csak megjegyzi, hogy ennél fénye­sebb vendégséget nem látott, jóllehet gyakran látta Zsigmond királyt is vendégeskedni. Az érsek és a püspök adta ebéd a nádor és Újlaki ebédjét is felülmulta, a mi természetes is volt, mert jó 100 forintot költöttek reá. Ebéd végeztével a király az urak­kal ismét a herczegi palotába vonult és a nap hátralevő részét, valamint a következő napot is tanácskozásokkal töltötték el. A tanácskozások eredménye az volt, hogy Szent Márton nap­jára a magyar urak, főpapok, országnagyok, továbbá a vár­megyékből 2—2 kiküldött Bécsben meg fognak jelenni, hol a felső (osztrák) részek urai, ketten a birodalmi választófejedel­mek közül, végül a cseh és morva országnagyok is meg fognak jelenni, a mikor is ez országok összes függőben levő ügyeiről határozatot fognak hozni, úgyszintén meg fog hívatni e tanács­kozásra a kormányzó is. Szécsi Dénes érsek, Vitéz püspök, a nádor és Újlaki vajda esküvel fogadták a királynak, hogy a kitűzött határidőre, ha a többiek nem is fognak megjelenni, el fognak jönni. A király viszont készségét fejezte ki, hogy Magyar­országba jő, feltéve, ha a pozsonyi, visegrádi és a budai várak az őt illető jogokkal együtt az általa kijelölendő magyar meg­bízottaknak át fognak adatni. A követség október 14-ig maradt Bécsben, ekkor az urak reggeli után felkeresték a királyt és elbúcsúztak tőle. A király őket egy jó darabig elkísérte a városon kívül, végre is kegyesen elbúcsúzott tőlük. Az nap este a követség Fischamendben hált 1 A beszéd Fraknói szerint, Millenniumi tört. IV. 116. 1., a prágai könyvtár egyik kéziratában maradt fenn. Megvan ezenkívül a bécsi udvari könyvtár 3473. számú Codexében is a 4—9. lapokon.

Next

/
Thumbnails
Contents