Századok – 1910

Értekezések - REISZIG EDE: A János-lovagok Sopronban. - I. közl. 542

552 dr. reiszig ede. pítsa, az egyes lovagházak megszüntetésére, vagy azoknak a perjelséghez való nagyobb függésbe hozatalára törekedett. Ez a sors érte a somogyvármegyei csurgói és a zalavármegyei újudvari lovagházakat is, de míg ezek végleg beolvadtak a vránai perjelség birtokai közé, addig a soproni ház, melyre a vránai perjel szintén rátette a kezét, a XV. században ismét önállóvá lett. Nagy Lajos halálakor a vránai perjelség már oly félelmetes hatalommá nőtte ki magát, hogy vele Mária királynőnek is számolnia kellett. Palizsnai János, a ki éveken át valóságos ura volt a tengermelléknek, a délvidéki lázadás egyik vezéralakja lőn, majd 1386-ban, midőn ismét visszanyerte a vránai perjelséget, Kis Károly horvát bánná nevezte ki. De II. Károly halála után a helyzet rohamosan megváltozott. A délvidéki lázadás vezérei 1386 szeptember havában a Diakovár közelében fekvő Gara vára mellett elfogták az országrész lecsendesítése végett közéjük jött királynőket, s míg kíséretüket felkonczolták, addig Mária királynőt és Erzsébet anyakirálynét foglyul ejtették.1 Noha Zsigmond király hadai 1387 tavaszán Palizsnai János várait egymásután hatalmukba kerítették, Vránával nem boldogultak, mert a János-lovagok kitartottak mellette. Zsigmond ugyan Palizsnait ismételten megfosztotta minden méltóságától, de Palizsnai mindazonáltal megmaradt Vrána birtokában, egészen Zára ostrománál kapott sebe miatt 1391 február 16-án bekövetkezett haláláig. A vránai perjelség s különösen a Palizsnai befolyása alatt álló lovagoknak I. Tvartkó boszniai királylyal kötött szövetsége csakhamar káros következményekkel járt a lovagrendre nézve is. A János-lovagok belátva a helyzet komolyságát, minden tekintetben arra törekedtek, hogy e káros szövetségtől megszabaduljanak. Maga Palizsnai János hasonnevű utóda, a kit alkalmasint lovagtársai tettek meg vránai perjellé, járt elől jó példával, midőn 1395-ben lemondván a perjelségről, utóbb a bélai ház főnöke lett.2 Egy évtizedet meghaladó belháborúk alatt a magyarországi János-lovagok fő nélkül maradtak. A lázadó vránai perjel hatalma és befolyása leginkább a tengermellékre szorítkozott, a magyarországi lovagházak és a vránai perjelség közt az érintkezés a bekövetkezett belháborúk miatt éveken át szünetelt. 1 Márki Sándor : Mária Magyarország királynéja. 2 Margalits Ede : Horvát Tört. Repert. 1.