Századok – 1910

Tárcza - Vegyes közlések - 515

tárcza. 515 kozó okmányokat a Szeráj levéltárában és a Portán őrzött fermánok gyűj teményében. A történetírói bizottság újabban azt is elhatározta, hogy olyan történeti folyóiratot indít meg, minő a Századoh. A folyóirat egyelőre kéthónaponként egyszer fog megjelenni. DR. KARÁCSON IMRE. VEGYES KÖZLÉSEK. — KÁROLYI ÁRPÁD illustris tagtársunkat, a bécsi udvari levéltár nagyérdemű igazgatóját a napokban az a kitüntetés érte, hogy a bécsi cs. tudományos akadémia levelező tagjai sorába választotta. A nagynevű tudós, ki noha kora ifjúságában külföldre szakadt s számottevő tényezőjévé lett a velünk szomszédos állam tudományos életének, soha egy pillanatra sem szakította meg közösségét hazája tudományosságával és irodalmával ; minden munkáját magyarul írta s azért a bécsi akadémia kitüntetése benne kiválóképpen a magyar tudóst érte. Nem csupán azért örvendünk e kitüntetésnek, mert Károlyi Árpád történetirodalmunknak egyik büszkesége, hanem azért is, mert a bécsi akadémia fennállása óta ő benne a negyedik magyar tudósnak nyújtja most szűkmarkúan osztogatott elismerését. Wenzel Gusztáv, Toldy Ferencz és Szilágyi Sándor részesültek eddig ebben a kitüntetésben s méltóbb utódot a bécsi akadémia történetíróink közt alig találhatott Károlyi Árpádnál. — A ROMÁNIAI MAGYAR TELEPEK TÖRTÉNETÉHEZ. A Századoh 1908. évi deczemberi számában egy D. F. aláírású bírálat jelent meg »A romániai magyar telepek történeti vázlata« czímű tanulmányomról. A czikkről, sajnálatomra, csak most értesültem s így sem a bírálónak munkám iránt tanúsított figyelmét meg nem köszönhettem, sem ellenvetéseinek egynémelyikét közelebbről meg nem világíthattam, a mit pedig a történeti kutatás érdekében annál is szükségesebbnek tartok, mert azok fejtegetéseimet részben lényegesen befolyásolják. Mindenekelőtt nem állja meg a helyét, hogy én a XIII. századbeli romániai magyar települések történetét illetőleg »csak igen gyér és bizonytalan nyomokra« tudok rámutatni. Hogy magyarok már akkor is voltak nemcsak a Bárczaságban, hanem a mai Romániában is, azt kétségtelenül bizonyítja IX. Gergely pápának 1234-ben Bélához intézett és nűndenesetre valódi levele. Magyarokról és szászokról (tarn Hungari quam Theutonici) van ott szó, a kik az oláhok közé települtek (morandi causa) sőt velők egy néppé is lettek (populus unus facti sunt cum eisdem Valachis), úgy annyira, hogy a szentségeket a görög szertartású, tehát rájok nézve nem valódi püspököktől (a pseudoepiscopis Graecorum ritum tenentibus) vették fel.