Századok – 1910

Történeti irodalom - Lea; H. Ch.: Geschichte der Inquisition im Mittelalter. Ism. Rácz Lajos 505

történeti irodalom. 507 nekséget kiirtotta. A felsőolaszországi inquisitio után következik Róma, Nápoly, Sicilia és Yelencze inquisitio-története ; az utóbbi helyen az inquisitio nem tudott gyökeret verni, a velenczei köztársaság nem engedett abból a jogából, hogy az igazságszolgáltatás kezelését mind világi, mind egyházi ügyekben ellenőrizze. A XIV. és XV. században az inquisitio tekintélye és hatalma Itáliában is alászállott. A mű V. fejezetében (A szláv katharusok) — a mely a Magyarországtól délre fekvő szláv országokban folyó egyházi küzdelmeket ismerteti — bőven emlékezik szerzőnk hazánkról s annak Horvátországgal, Boszniával és Dalmácziával való összeköttetéséről is. Forrásai Magyarországra nézve a következők : Batthyani, Legg. Eccles, Hung. II. ; Klaic, Geschichte Bosniens (Leipzig, 1885) ; Kukuljevic, Jura Regni Croatiae, Dahn, et Slavoniae, Zagrabiae, 1862 ; Theiner, Monumenta Slavor. Meridional. I. ; Pet. Ranzani, Epit. Rer. Hung. XIX. (Schwandtner, Rer. Hung. Script.). Mint látszik, csupán a latin nyelvű publicatioknál maradva, sem a Katona Históriáját, sem a Fejér Codex Diplomaticusát, sem az Akadémia Monumentáit, sem a különböző érsekségek és püspökségek oklevéltárait nem használta, a mi előadását okvetlenül hátrányosan befolyásolta ; — de azért nagyjában mégis helyesen adja elő a dolgokat. 1200-tól kezdve Magyarország jelentékeny szerepet vitt ezen országokban az eretnek katharusok elnyomása körűi. Imre király parancsot kap III. Incze pápától, hogy tisztítsa meg a maga területeit az eretnekségtől (331. 1.) ;. 1221-ben III. Honorius pápa a maga káplánját küldte legátus gyanánt Magyarországba azzal a parancscsal, hogy a királynál és püspököknél hasson oda, hogy az eretnekek kiirtását kötelességöknek ismerjék (332 1.) ; nagyobb sikert ígért Hugolinus kalocsai érsek becsvágya, a ki keresztes hadjáratot akart a maga tartományába vezetni. A dominikánusok 1221-ben telepedtek meg Magyarországon ; 1233-ban 90 domokosrendi missionarius meggyilkolásáról hallunk a kunok közt ; 1233-ban Gergely pápa megparancsolta magyarországi követének, hogy a bosnyákokat térítsék meg ; 1234-ben a pápai követ IV. Bélától esküt vett arra, hogy az eretnekeket minden joghatósága alá tartozó területen, ki fogja irtani, de Bélának minden erre vonatkozó kísérlete, bár sokáig uralkodott, hajótörést szenvedett, a katharusok egyre jobban megerősödtek (334—35. 1.). A helyzet még rosszabbodott, midőn Béla unokája, IV. László lépett 1273-ban a trónra. Károly Róbert alatt (1330.) a katharusok elnyomása kedvezőbben alakult (341. 1.). Azután Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Mátyás király országlásának idevonatkozó törekvéseiről szól, végül a mohácsi csatával fejezi be. — De még egy másik fejezet-35*