Századok – 1910
Kisebb közlemények. - Germanus Gyula: A törökök első fellépése az Aldunán és az első török-magyar összeütközés 41
44 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. pártolója. 1598 körül a jogszolgáltatás legmagasabb tisztségébe emeltetett és két évre rá mint mufti halt meg. (Lásd Naima krónikája vol. I. p. 191. Pecsevi története vol. II. p. 288., azonkívül a pontos Hadsi Khalía : Fezleke-jében vol. I. p. 130.) 1 »A történetek koronája« mindig nagy becsben tartatott, mert ezt tekintették az oszmán dynastia legmegbizhatóbb és legtökéletesebb krónikájának. Stílusa nehézkes és gyakran erőltetett, de sok helyen átcsillámlik a szerző természetes stilusérzéke s e fejezetek könnyedebb nyelvezettel vannak alkotva. Valóban kár, hogy I. Szelim halálával lezáródik. A kötet elején található dicsérő szózatból kitűnik, hogy a munka II. Szelim szultán uralkodása alatt (1566—1574.) készült, hogy a Muslih-ud-Din Lári által írt krónikát kiegészítse. Valamelyes oknál fogva azonban Sa'd-ud-Din nem nyújtotta át művét a szultánnak, s sokáig el volt rejtve a nyilvánosság előtt. III. Murád, Sa'd-ud-Dln-nal folytatott beszélgetése közben rájött a krónika létezésére s nyomban meghagyta, hogy könyvtára számára egy díszes példányt írjanak le. Fontossága és megbízhatósága csakhamar utat nyitott számára Európában. 1649-ben Bécsben Bratutti egy kivonatos fordítást készített. Első részét Kollár Ádám de Keresztén fordította le latinra és adta ki Bécsben 1735-ben. Az Orkhan szultán uralkodását tárgyaló fejezeteket W. Seaman fordította le angolra és adta ki Londonban 1652. A teljes krónika törökül 1863-ban Konstantinápolyban jelent meg. Európában több kézirat maradt fenn, melyek közül a bécsi császári könyvtárban őrzött (Nr. 119—123.) és a British Museumban található kéziratokat ismerem. Ezek szövege csekély, lényegtelen változásoktól eltekintve, ugyanaz. Általam a Londonban használt kézirat tiszta, neszhi írással van írva s az egyes fejezetek elején csinos rajzokkal ékesítve. (British Museum : Add. 19. 6'28. sz.) Sa'd-ud-Din leírása a következő : »A szerb hitetlenek támadása és a valláslobogó feltűnése. Filipopolv ura Filis Bolu néven említtetett és a fenti város is ez okból vált híressé, hazájától elűzetett és ide-oda barangolni kényszerült. így került Szerbia urához, a deszpotához, kinek Lälä Sahin felől panaszkodott és kalandjait elmesélte.* Segítségért könyörgött és az iszlám ellen bosszút forralt. Követve azon mondást, hogy »rokon rokonhoz hajlik« Mihály deszpota a nyomorult gyaurnak sietett 1 Sajnos, az idéztem források az általános történész előtt mindaddig el lesznek rejtve, míg azok fordításban meg nem jelentek. A iL Tud. Akadémia kiadványai elsőrangú termékek ugyan e téren, de a külföld nem használhatja őket. Nem volna-e lehetséges, hogy az Akadémiák Szövetsége latin fordításokat készíttetne, melyek egy csapásra megnyitnák előttünk a Kelet kútfőit ?
