Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - V. és befejező közlemény 477

bethlen istván támadása 1636-ban. 487 mas császárunktól és a fényes portától soha semmi időben el nem szakad«. Rákóczy ennek eleget tett s a rendek meg vannak győződve, hogy »a hiitet és esküését megtartja és megállja szen­tül«. Bethlen István és Bethlen Péter részére bántatlan haza­térést biztosítanak, a vezértől kívánt hitlevelet is készek meg­adni, de ugyancsak pecsétes hitlevélben biztosítsa a rendeket, hogy Bethlen Istvánt és Székely Mózest hazaküldik, s hogy »azután semmi szokatlan új dolgokkal, kívánságokkal a fejedel­meket s az országot nem terhelik« ; az elégedetleneknek, szöke­vényeknek pártjukat nem fogják, hanem az ország kívánságá­nak eleget tesznek. A béketárgyalások sikeres befejezte után a hadak azonnal oszoljanak el. Legyen gondja végűi a vezérnek arra, hogy »mindezekről hatalmas császárunk méltóságos neve és pecséte alatt levelet szerezzen« s a császár kegyelmességének bizonyságára kaftánt és botot küldessen, a portának »efféle dolog­ban való régi szokása és rendtartása szerint«.1 Az országgyűlési resolutiót Szalánczy István vezetése alatt Kemény Jánosból, Haller Istvánból, Farkas Ferenczből, Fodor Ferencz szászvárosi királybíróból és Csulai György udvari prédi­kátorból álló nagykövetség hozta a vezér tudomására az októ­ber 30-án tartott kihallgatáson.2 Eleinte úgy látszott, hogy a vezér a válasz egyes pontjait nem kifogásolja, — »mintha mind tetszenék s meg is nyugodt volna rajta«. A következő napi audien­tián azonban »sokkal külömben kezdette magát viselni« ; újabb kívánságokkal állott elő, s jóllehet az első kihallgatáson azt állította, hogy a béketárgyalások Bethlen István tudta nélkül folynak, most azt követelte, hogy az öreg úrral is értekezzenek, s »tőle is értsék meg kévánságit«. A követek tehát Bethlent is felkeresték, ki őszintén bevallotta nekik, hogy nem volt szándé­kában a békés megegyezés, »hanem ezen csak fegyverrel akart volna által menni«. A jelenlegi helyzetet tekintve azonban ő sem gördít akadályokat a béke elé, de kívánja, hogy feltételei figye­lembe vétessenek. November 4-én Kemény János Rákóczynak át is adta a vezér feltételeit,3 melyek az előbbiekkel jóformán mindenben egyeztek, azon jelentéktelen kibővítést kivéve, hogy Rákóczy pontosan határozza meg a szultánnak, a portai kajme­kámnak s Sziliktar pasának szánt összeg nagyságát.4 Bethlen István kívánságai is ugyanazok voltak, melyeket kiáltványain 1 Török-magyarkori államokmánytár II. 419—24. 11. a Bethlen ístván naplója 1884 30.9 1. és I. Rákóczy György 1636 nov. 12-iki id. levele. (Веке és Barabás : id. kiadv. 336. 1.) 8 I. Rákóczy Gvörgy id. levele. (Веке és Barabás : id. kiadv. 336— 337 U.) 4 Török-magyarkori államokmánytár II. 440—41. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents