Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - I. közl. 24

40 DK. LUKINICH I MUE. BETHLEX ISTVÁX TÁMADÁSA 1636-BAX. Bethlen Péter ügyében is, ki sógoránál, Illésházy Gáspárnál állítólag betegen feküdt s ezért Erdélybe se jöhetett,1 s erről a nádort tudósította is.2 Mivel azonban Bethlen István részéről a megbékülési szándéknak semmi jelét nem tapasztalta, sőt újabban volt alkalma arról is meggyőződnie, hogy az öreg úr és környezete valósággal ellenségüknek tekintik,3

magatartása Bethlenékkel szemben lényegileg változatlan maradt. Bethlen Istvánnak, ki a szolgáival történtek miatt — hűsége hangoztatása mellett — szemrehányásokat tett Rákóczynak, nyíltan megírta (1636 jan. 4.), hogy van annyi ereje, hogy ellenségeit megszégyenítse ; hűségét nem szavakból, hanem tettekből lehet megítélni ; őt nem érheti az a vád, hogy a szabadságot nem tartja tiszteletben. Nagy baj az, hogy Erdélyben hiányzik az egyetértés, az Erdélyt eddig ért nyomorúságoknak mindenkor az egyenetlenség volt az oka.4 Rákóczy válasza Bethlen Istvánt nem találta Ecseden, hol 1634 óta állandóan tartózkodott ; az öreg úr ekkor már útban volt Eger felé, hogy »az sok Rákóczy tribulatióit, sanvarításait« 5 megbosszulja s magának török segítséggel elégtételt szerezzen. 1 Szilágyi: Rákóczy cs Pázmány. (Rajzok és tanulm. I. 151. 1.) és I. Rákóczy György. 261. 1. 2 Szilágyi : id. tan. I. 155. 1. 3 1635 deozemberében Bethlen, két udvari embere Erdélyben is megfordulván, borozás közben Rákóczy ellen élesen kifakadtak. A fejedelem erre magához hívatta s megdorgálta őket, az egyiket kezességen elbocsátotta, a másikat pedig letartóztatta. Szilágyi : Rákóczy és Pázmány. (Rajzok és tanvlm. 1. 155. 1.) ' Kivonatosan közli Szilágyi : id. tanulm. 155—56. 11. 5 Illésházy Gáspár emlékirata. Tört. Tár. 1891. 565. 1. DR. LDKIXICH IMRE. \