Századok – 1910

Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - III. és befejező közlemény 441

SZÉCHENYI ÉS A PESTI HENGERMALOM. 457 gató fizetését előterjeszteni. A társaság 20 évre terveztetett, tehát 1868 április 18-áig. Az alakuló ülés meghatározta az adás-vételi szerződést is. E szerint a gépgyár átvette a malomnak 602 •-ölnyi területét a rajta levő épületekkel, a műhelyeket szerszámaikkal 42.000 írtért, a melyből 20.000 frtot részvényekben, a többit 4 félévi részletekben kellett fizetni ; átvette a szerzett telket, a nyers anyagokat, az elkészült tárgyakat, kötelezte magát a már vállalt munkák szállítására, a malomban előforduló javításoknak olcsón való teljesítésére s arra, hogy 10 mérföldnyi körzetben Pest körűi senkinek sem állít malmot. A malom pedig kötelezte magát, hogy átengedi hajtóerejét, a helyiségeiben levő kovács-, esztergályos- és asztalos-műhelyeket egy később meghatározandó bérért és felmondás mellett azzal, hogy a gépgyár törekedni fog ilyeneket magának mielőbb felállítani és telkét elkeríteni. Ezen határozat alapján 1847 ápr. 30-án az első részlet befizetése megkezdetett, szeptember 1-én pedig körlevéllel az üzleti világ tudomására adatoít, hogy a gyár »Pesther Maschinenbau und Eisengiesserey Gesellschaft« czímen megalakult,1 a magyar váltótörvényszéken bejegyeztetett s hogy mit fog készíteni. Az új gyár az akkori szűk pénzügyi viszonyok mellett nagyon küzdött a kezdet nehézségeivel s éppen Széchenyi volt az, ki a helytartótanácsnál 40.000 frt kölcsön ügyében közbenjárt.2 A gyár rendesen működött s mint Eehrnek Széchenyihez 1848 július 29-iki leveléből kitűnik, a többek közt Fiume számára bagger-gépeket, magánosoknak kisebb gépeket, Kecskemét számára kisebb gőzmalmot, a gőzhajózási társaság számára pedig egy gőzgépet készített és szállított Bécsbe s ez volt az első gép, a melyet Magyarországból kivittek. l£48-ban e gyár fegyvergyárrá lett. Az 1845. év — miként fentebb már említettem — tényleges fordulópont a malom üzleti életében, mert ez időtől a nyereség évenként mindinkább nagyobbodott. 1 A Széchenyi-múzeum egy irata szerint, melyre Széchenyi sajátkezüleg ráírta a dátumot (1839 okt. 26), Pesten 1836 óta mechanikai műhely létezett s tervbe volt véve ennek (1839 körűi) gépgyárrá való fejlesztése. Egy másik irat szerint Roscher Vilmos, a regéczi üveghuta felszerelője, 1837-ben egy általános gyártársaság létesítésére r.-társaság alakítását ajánlotta Széchenyinek e szavakkal : »A mai Magyarországon ön az egyedüli, ki az eddig szunnyadó ipar-életet szóval és cselekedettel életre hívta és példájával más tehetőseket közreműködésre bírt. Ön az általán tisztelt alapítója azon ipari culturának, mely az országban kezd fejleni«. a Zichy Ferencz levele 1848 II/9. SZÁZADOK. 1910. VI. FÜZET. 32