Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - III. és befejező közlemény 441
SZÉCHENYI ÉS A PESTI HENGERMALOM. 453 augusztus 20-án felterjesztett kérvényéből meg kitűnik, hogy Escheren kivűl Norist, Has wellt, Speekert is számításba vette az igazgatásra. Ez utóbbival, a ki Süsskind bécsi bankár vállalatánál, a st.-georgeni vasgyárnál volt alkalmazva, Eehr tárgyalt is, hogy az említett gyár Pestre tétessék át.1 A telek megszerzése körűi felmerült akadályok azonban az igazgatás kérdését háttérbe szorították. Széchenyi még az 1845 július 25-iki közgyűlés előtt, június 15-én kért telket a nádortól az alakuló gépgyár számára. Kérvényében ecsetelte a gépgyár szükségességét és ilyennek felállítására való törekvését. Az első feltétel azonban az alkalmas telek. Véleménye szerint ilyen a hengermalommal szemben levő városi telek, azért arra kérte a nádort, utasítsa Pest város szépítőbizottságát, írassa át nevére e telket méltányos áron, mert csak ekkor lesz képes a malom műhelyeit a malomtól elválasztva külön gépgyárrá kifejleszteni.2 A nádor utasította erre a szépítőbizottságot, de a bizottság a telket csak nyilvános árverés útján volt hajlandó átengedni, hogy így megfelelő árt kapjon a város a telekért. Midőn Széchenyi tudomást szerzett az ellenséges városatyák részéről felidézett kellemetlen fordulatról, 1845 augusztus 29-én újabb kérvénynyel fordult a nádorhoz. Sürgette a telek ügyében a határozatot, mivel a hídhoz szükséges 12.000 mázsa vasat e gyárban akarta öntetni. Minden megvolna már a gépgyárhoz, csak a telek biztosítása szükséges, s ha ez nem történik meg, a köz kárára és önmagának büntetésére abban kellene hagynia vállalkozását. Arra kérte azért a nádort, rendelje el, hogyr a telek Q-ölenként 5 p. írtjával nevére írassék azon feltétellel, hogy csakis vasöntőre legyen felhasználható. Minden buzgólkodása mellett egy évig elintézetlen maradt kérése. Jellemző erre nézve az, a mit 1846 jan. 16-án ír T. Clarknak : 3 « . . . Még semmiben sem állapodtunk meg a pesti öntődére nézve, a végből, hogy a hídhoz szükséges különféle részeket itt önthessük. Szégyen volna, ha nem tudnánk mindent, a mi szükséges, épp oly jól és olcsón előállítani, mint a hogy azt másutt meg tudják csinálni — és ezenkívül semmit sem óhajtanék jobban, mint itt egy jó öntődét berendezni, mert kétségtelen, hogy rendkívül hasznos lenne. A malom nap-nap után egyre jövedelmezőbb vállalkozásnak bizonyúl — és ezenfelül nagy jótétemény a két városra nézve. Már most ha különválaszthatnék az öntődétől és az utóbbihoz felhajthatnók a kellő tőkét, a mi körülbelül 10.000 1 Speeker I). levele 1846 szept. 24. 3 Orsz. Levéltár. Nádori oszt. kpolg. 1845. év 2277. sz. 8 E levele eddig ismeretlen volt.
