Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - I. közl. 24

BETHLEN- ISTVÁN TÁMADÁSA 1636-BAN. 33 intacte et illibate megtartja és meghagyja azokban.«

1 Maga a budai vezér akként véli viszonyukat körvonalazni, hogy Bethlen István ezután is gubernátor legyen, mint volt Bethlen Gábor idejében. »Egy kezedbe — úgymond — fiadat, másikba az vődet vegye Ngod, s úgy oltalmazzátok az országot négyen«.2 A budai vezér ajánlata kétségkivúl pusztán udvariassági tény volt, mert arra csakugyan nem gondolhatott, hogy ő szabályozza Bethlen István jövendő szerepkörét Erdély kormányzásában. Rákóczy nem is vett arról tudomást, a mi annyit jelentett, hogy Bethlent alattvalójánál egyébnek nem tekinti és nem akarja uralkodói jogait vele megosztani. Bethlen viszont nem akart alattvalója lenni annak a fejedelemnek, ki trónját felfogása szerint kizárólag fiának és vejének köszönhette. A fejedelmi beiktatás után rövid idő múlva, a nélkül hogy Rákóczynak hűségesküt tett volna, el is hagyta Erdélyt s Huszt várában vonta meg magát.3 Azok a küzdelmek, melyeket Rákóczynak 1631 folyamán Esterházy nádorral kellett megvívnia, nem voltak alkalmasak arra, hogy Bethlen és Rákóczy közt összhangot teremtsenek. Hogy fejedelmi tekintélye rovására történik Bethlen tüntető visszahúzódása és vonakodása a homagium letételétől, azt Rákóczy igen jól tudta ; mivel azonban az imént lezajlott küzdelmekben is a kis gróf és Zólyomi Dávid tevékenysége döntötte el fejedelemsége sorsát, Rákóczy éppen reájuk való tekintetből tartózkodott az öreg úr ellen való erélyes fellépéstől. Megelégedett tehát azzal az elvi jelentőségű határozattal, melyet az 1631 június-júliusi gyulafehérvári országgyűléssel hozatott, hogy t. i. »az kiknek örökös lakások oda ki vagyon és itt Érdélben örökséget bírnak, azok tartozzanak reversalist adni, hogy semmi hostilitast abból nem indítnak«.4

Valószínűleg főleg a kis gróf közbelépésének s nem az említett országgyűlési végzésnek tulajdonítható, hogy az öreg úr változtat merev magatartásán, gyakrabban felkeresi a fejedelmi udvart,5 melyet eddig szándékosan került ; nem lehetetlen, hogy e közeledést a kis gróf fáradozása folytán tartós egyetértés követte volna, de az összekötő kapocs, 1 Erd. Orsz. Emi. IX. 152. 1. - 1630 decz. körül Bethlen Istvánhoz intézett levele. Tört. Tár. 1885. 117. 1. 3 Szalárdi : Siratni, magy. krón. 72. 1. A »Chronica civit. Schaesburg« tudósítása szerint »Ziehet er den 2-ten Tag nach der Ankunft des Rakocy auf Huszt« (Kemény J. : Fundgruben. II. 112. 1.), a mi csak Rákóczy beiktatása után lehetett. 4 Erd. Orsz. Emi. IX. 272. 1. 3 V. ö. Naplókönvv 1632-ból. Abafi Lajos közlése Tört. Tár. 1883. 527, 528, 534—35. stb." 11. SZÁZADOK. 1010. I. FÜZET. 3