Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

•VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 391. De Nádasdyt alkalmasint másképen informálták és már csak azért sem adhatott hitelt a főpap megvesztegető ékesszólásának, mert kezében volt junius 5-én kelt levele, melyben menekülő szándékához tanácsát és quasi jóváhagyását sürgette. Az őrség lázadását tehát legfeljebb ürügynek kellett tekintenie s a huszárok szökése nem oka, hanem következménye volt a püspök futásának, így beszéli el a dolgot a későbbi esztergomi érsek, Verancsics Antal is a maga történeti munkájában s nemcsak vétkesnek tartja, de erősen kárhoztatja is Szaniszló püspököt, holott bajos volna őt igazságtalan ítéletre hajló elfogultsággal vádolni. De Ferdinánd király védelmébe fogadta s bár főbenjáró vétket követett el, senkitől semmi bántódása nem lőn s mint mondani szokás, futni hagyták. Ehhez pedig jól értett. Veszprémből szűkebb hazájába menekült és mint a szepesi káptalan prépostja, holta napjáig bú nélkül élt. (f 1548 ápril 21.) Ezek a dolgok a szó szoros értelmében véve nem tartoznak ugyan Verbőczy Imre történetéhez, de mégis jónak láttuk elmondani. Először is a?ért, mert úgy tapasztaljuk, hogy az 1543. évi török hadjáratnak még igen sok a zavaros, vagy homályos részlete, melyek között Pécs elfoglalása sincsen kellőképen tisztába hozva. Történetíróink, kivált a monographusok, mikor a nevezetes s hazánk sorsára nézve rendkívül fontos háborúnak egyik-másik epizódját szóvá teszik, többnyire Istvánffyhoz ragaszkodnak, ámbátor kétségtelen, hogy e különben is csak szigorú kritikával használható szenő munkájának épen erre az időszakra vonatkozó része a legkevésbbé megbízható. Erről mindenki könnyen meggyőződhetik, ha összehasonlítja azt más forrásokkal, különösen pedig a török történetírók följegyzéseivel. De szükségesnek tartottuk e kitérést azért is, mert Pécs főpapja a Sáros vármegyéből származó Szaniszló, a ki a maga korában inkább Szebeninek neveztek, János király és Ferdinánd alatt nevezetes ember volt, a hazánk történeteiben szereplő férfiak viselt dolgait pedig közelebbről vizsgálni sohasem felesleges.1 Pécs elfoglalása után egynehány nap múlva (julius 7-én) Siklós is elesett s mialatt a basák és bégek a Tolna és Baranya vármegyében fekvő kisebb erősségeket liódoltatták, maga a 1 Istvánffy védelmébe fogadja a püspököt és Pécs veszedelméért leginkább Alia Mátyást és Magyar Bálintot okolja, de sem a főpap személyéről, sem a történt dolgokról nincsenek hiteles tudósításai. Többek között azt állítja róla, hogy Pécsről Fejérvárra menekült és ott halt meg, mielőtt azt a török elfoglalta volna. V. ö. Lit. XVI. Koller id. m. 275—279., 301—307. és 314.1. Szaniszló püspöknek Koller id. m. 287.1. közölt Nádasdyhoz írott mentegedődző levele az Orsz. Levéltárban található. (Nádasdy iratok.) L. még Horváth Mihály : Magyarország történelme 4. k. 191. 1.