Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

DR. KOMÁROMY ANDRÁS. — VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. 387 Ha a magyarok veresége szinte nem is volt olyan nagy, mint a milyennek Pozsega bégje, dicséret és jutalom reményében a szultánhoz küldött jelentésében feltüntette, mégis csak az lett a következése, hogy a hadak elszéledtek és Yalpó vára, melynek urát Perényi Pétert Ferdinánd király minden igaz ok nélkül fogságban tartotta, vitéz ellentállás után junms 22-én feladta magát az ellenségnek.1 A török még javában vívta a várat, mikor Pécs főpapja attól való félelmében, hogy nemsokára rá kerül a sor, minden hősies elhatározásáról elfelejtkezett és circumspectus ember létére csak a saját élete és vagyona megmentése felől gondoskodott. Kétségbe esett levelet írt Nádasdynak, elpanaszolván, hogy nincs elegendő őrség, nincs hadi felszerelés a várban, a király semmire sem «sel gondot, a katonák fizetetlenek, s már látja, hogy végső veszedelme következik Pécsnek. Egyes-egyedül csak benne van még bizodalma, annak okáért az Istenért is kéri, hogy ne hagyja el őt utolsó szükségében és legalább jó tanácscsal segítsen rajta, írja meg neki Nádasdy őszintén és tartózkodás nélkül, hogy reménytelen helyzetében mitévő legyen ? Engedje meg, hogy az egyházi kincseket, a szent edényeket és más oltári eszközöket a maga kevés javaival együtt Zalavárra küldhesse, hogy azok, ha esetleg káptalanával együtt kénytelen lesz menekülni Pécsről, a mire nézve Nádasdy véleményét óhajtja tudni — az ellenség kezére ne kerüljenek.2 A tiszteletreméltó úri ember igen szerette volna magáról elhárítani a felelősséget, hogy ha eljárása miatt később netalán nál többen átkeltek hajókon a Dráván, hogy a török birodalmában raboljanak. Murád meteriszek (sáncz, vívóárok) osinálásával lévén elfoglalva, Kapudsi basáját s az eszéki szandsák agáit küldé ellenök, a kik a próféta csodatévő hatalmával »egy perez alatt szétszórták őket, az átkozott sereget megfutamították, a sátán liadát összetörték« s a levágott fejekből 70 orrt és fület és egy elfogott Fartads nevű híres gyaurt küldtek híradás végett az igazságos udvarhoz. Murád bég jelentése, Szinán csaus elbeszélése szerint, Jir-derbendi állomáson érkezett a szultánhoz, tehát a mint a dátumok összevetéséből megállapíthatjuk 1543 május 20-án, Szaniszló püspök azonban, a mint Nádasdyhoz írott leveléből kitűnik, csak május 25-én indulhatott el hazulról s minthogy sem a magyar, sem a török forrásokban nincs nyoma, hogy a pécsi és siklósi vitézek a Valpót ostromló ellenséggel más alkalommal is összeütköztek volna, föl kell tennünk, hogy Szinán csaus, — a mint ez vele többször is megtörténik, — vagy az idő vagy a hely meghatározásában téved, mert a szultán a bég jelentését nem kaphatta meg előbb május 26-nál, a mikor a csaus följegyzése szerint Nisben tartózkodott. (Thury József id. m. II. к. 296—297. 1.) 1 Thury id. m. 298. 1. 2 A levél 1543. junius 5-én kelt s az Orsz. Levéltárban őrzött Nádasdy iratok között található. 27*