Századok – 1910

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353

368 I'IVÁN'Y JENŐ. zásából kitűnik továbbá az is, hogy a 6., 10., 11., 16., 17., 19., 20. és 21. számú jelentéseket most sem adták ki ; nincs kizárva azonban, hogy ezek nem vonatkoztak Magyarországra, mert Mann, a kiadott jelentésekben is, több egyéb tárgyról is írt. A kiadott jelentések közül három magán-levélnek van jelezve ; hogy miért, azt ma bajos volna megmondani. Irályuk és hangjuk nem különbözik a többiétől, s tartalmuk sem olyan, hogy a hiva -talos jelentésekbe ne lehetett volna belefoglalni. A hivatalos kiadványban föltűnően sok a sajtóhiba, a mi az évenként több mint egy millió dollár költséggel föntartott szövetségi nyomdának nem válik dicséretére. * * * Mann jelentéseinek három körülmény ad különös jelentőséget és érdekességet. Az egyik az, hogy az ő hazája volt az egyetlen fontosabb ország, a melynek úgy népe, mint kormánya kezdettől fogva nyíltan a magyarokkal rokonszenvezett. A másik az, hogy kormánya kívüle és fölötte állt azon féltékenykedéseknek és mesterkedéseknek, a melyek az európai udvarokat és kormányokat befolyásolták. ítélete tehát szabadabb volt és kevésbbé — vagy legalább is nem azon irányban — volt elfogídt, mint az udvari ármányok között nevelkedett és élő európai diplomatáké ; köztársasági neveltetéséből eredhető részrehajlását pedig némileg mérsékelte több évi európai tartózkodása és, amerikai szempontból való, conservatismusa. Ö csak az »észszerű« szabadságnak volt híve ; a socialismust, communismust és sok egyéb ismust azonban, mint maga is mondja, elítélte. A harmadik körülmény pedig az, hogy Mann az eseményeket nem magyar, sőt kizárólag amerikai szempontból sem, hanem nemzetközi vonatkozásaikban ítélte meg. Ő a magyar ügyet tényleg európai ügynek tekintette. Észleletei és nézetei tehát szinte páratlanúl állanak az 1849-iki magyar függetlenségi harcz irodalmában és megérdemlik, hogy a maguk egészében örökíttessenek meg a magyar irodalomban. Ezért jelentéseit alább (néhány nem hazánkra vonatkozó és ma