Századok – 1910

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353

362 i'Iván'y jenŐ. tárában semmi nyomuk sincs vagyis angol nyelven nem jelentek meg. Ezt megerősíti azon tény is, hogy a fönt említett biographiai gyűjtemény szerkesztője az iránti tudakozódásomra, hogy hol és mikor jelentek meg az emlékiratok, nem válaszolt. Talán Párizsban lehetne Mann irodalmi hagyatéka után kutatni. Mann kineveztetése 1849 június 18-án kelt, s a kinevezési okmányt Clayton külügyminiszter még ugyanaz nap hosszú utasítás kíséretében küldte el Párizsba. A küldetés mindenekelőtt informativ jellegű volt, vagyis az elnök először is megbízható informatiót akart szerezni Magyarországról a szomszédos országok ügyeivel való kapcsolatban, továbbá a forradalmi mozgalmak valószínű eredményéről és arról, hogy lehetne-e Magyarországgal kedvező kereskedelmi megállapodásra jutni. A hosszú utasító levél, bár óvatosságra inti Mannt, elejétől végig azt mutatja, hogy az amerikai kormány mily örömmel látná a magyarok küzdelmének sikerét. »Ha kitűnik« — úgymond Clayton — »hogy Magyarország képes függetlenségét, a melyet kinyilvánított, fönntartani, mi óhajtunk a legeslegelsők lenni, hogy szerencsét kívánjunk neki és szívesen üdvözöljük a nemzetek családjába való belépésekor.« Utasítja Mannt, hogy azonnal menjen Bécsbe és lépjen érintkezésbe Stiles-szel, az ottani amerikai ügyvivővel, a kinek intelligentiája és tapasztalatai nagy hasznára lehetnek. Annak elbírálását, hogy menjen-e be Magyarországba és érintkezzék-e a magyar kormánynyal, Mann belátására bízza.1 * * * A világosi fegyverletétel híre szeptember 6-án ért New-Yorkba. Nemsokára ezután, nem-hivatalos alakban, nyilvánosságra jutott, hogy az amerikai kormány Magyarországba titkos ügynököt küldött volt és kitudódott az is, hogy a független magyar kormánytól is jött követ Damburghy Henrik (vagy Ede) személyében, a kit azonban az amerikai kormány nem ismert el. Igaz 1 A kinevezés, bemutató levél és utasítás megjelent az id. senátusi okmányok között. Magyar ismertetésük megtalálható Kropf id. czikkében és az én Amerika és Magyarország Követei 1849-ben és a Hülsemann-Levél Története czímű czikkemben (Bpesti Szemle, 1907 június.).