Századok – 1910

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353

MANN DUDLEY AMBRUS KÜLDETÉSE. 357 A Szent Szövetség eszméje ugyan I. Sándor czár, illetve Krüdenerné agyában fogamzott meg, mégis Metternich volt tulaj -donképen az, a ki az első pillantásra ártalmatlannak, sőt dicséretesnek látszó eszmét a féktelen önkényuralom és központosítás szolgálatába állította. Amerika álláspontja e kérdésekkel szemben 1848-ban ugyanaz volt, mint a görög függetlenségi harcz idejében. Sőt a gyűlölet az utálatos rendszer és a rokonszenv az alatta szenvedők iránt időközben csak fokozódott. Amerika tudta, hogy az európai continens hatalmasai törvényteleneknek, ártalmasoknak és csak múlékony kísérletnek tekintik azon politikai intézményeket, a melyekért az amerikaiak vérüket ontották, a melyekben fanatikus módon hisznek és a melyeknek tulajdonítják gyors haladásukat, jóllétüket és boldogságukat. Nem csoda tehát, hogy kitárták karjukat a hozzájuk menekülő elnyomottak előtt ; nem csoda, hogy sehol másutt nem tapasztalható érdeklődéssel, aggódó szívvel, szinte visszafojtott lélekzettel kísérték azon eseményeket, a melyek 1848-ban egész Európát megrázták. Hiszen nemcsak millió és millió ember rabigából való fölszabadulását remélték tőlük, hanem a saját eszményeik, a saját politikai hitvallásuk győzedelmét is. Magyarországról és a magyarokról eleinte vajmi keveset tudtak az amerikaiak, s azt is rosszúl. A mint azonban a német és olasz népek egymás után ejtették el a fegyvert, s csak Magyarország és a kis Yelencze lobogtatta még fennen a szabadság zászlaját, minden érdeklődés, minden bámulat, minden remény a magyarok felé fordult. Miss Pardoe és Paget könyvei hirtelen népszerűekké váltak Amerikában s csak növelték a magyarok iránti rokonszenvet, a mely nemcsak a sajtóban, hanem országszerte tartott népgyűléseken és fölolvasásokon is megnyilatkozott. Idővel az amerikaiak a magyarokat nemcsak a saját szabadságuk, hanem az egész emberiség megfélemlíthetetlen bajnokainak kezdték tekinteni, a kiknek sikerétől függ az itáliai és egyéb déli népek fölszabadulása és a pápaság megdöntése is. A saját történelmük világánál tekintve az eseményeket, Magyarország pontját Kossuthtal szemben Mc Curdy J. Károlyhoz, az amerikai becs ügyvivőhöz, 1852 január 15-én intézett levelében. The Lettern of Daniel Webster. Edited by С. H. Van Tyne, Ph. D. New-York, 1902. 497-ik lap.