Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - I. közl. 24

BETHLEN- ISTVÁN TÁMADÁSA 1636-BAN. 27 állítja, 1

— ténv, hogy ilyenféle hír keringett róla s ezt Bethlenék Katalin rovására éppen úgy kiaknázták, mint azt a másikat, mely a fejedelemasszony magánéletét botrányosnak tüntette fel. 2 Ha Bethlen Istvánban pártszervező képesség, híveiben pedig határozott politikai czélra való törekvés lett volna, úgy Katalin fejedelemségének sorsa rövid idő alatt eldőlt volna. De Bethlen István, ellenfeleihez hasonlóan, elsősorban a bécsi udvar kegyeit kereste, 3

s versenyzett Katalinnal abban, hogy ki mutasson több hűséget és ragaszkodást a császárhoz, a nélkül, hogy magatartása II. Ferdinánd, vagy udvara bizalmatlanságát eloszlatta volna. 4 Viszont a jól szervezett ellenpárt, melynek az utóbbiak megnyerésére sem időt, sem fáradságot nem kellett fordítania, hiszen természetes szövetségesek voltak, s mely párt a kormányzó ajánlkozásait is fel tudta használni ellene a portán, — az erőszaktól sem riadt vissza. S ha a Bethlen Gábor temetésére tervezett államcsíny nem sikerűit is, 5 melynek tervezője a szintén fejedelemségre aspiráló Csáky István volt, — a kormányzó azon törekvését, melylyel Katalint a medgyesi országgyűlésen (1630 július) megbuktatni megkísérelte, meg tudta akadályozni. 6 A medgyesi országgyűlés különben fordulópont e pártküzdelmekben. Ez volt a katholikus párt erőpróbája, mely sikerrel járt, de itt kezdődik egyúttal bomlási folyamata is az által, hogy Csáky száműzetését meg nem akadályozták. 7

Csáky volt a Bethlen-ellenes pártnak lelke, melyből erős szervezőképességénél fogva elsőrendű politikai tényezőt alkotott. Hívei azt az erkölcsileg kifogásolható viszonyát, mely Katalinhoz fűzte, még hajlandók lettek volna megbocsátani, de azonnal elfordúltak tőle, mihelyt nyilvánvaló lett, hogy e viszonynak s Katalin érdekében kifejtett tevékenységének valódi alapja önzés, s hogy Csáky voltaképpen az ő vállaikon, segítségükkel a trónra törekszik. A fnedgyesi gyűlésen elejtik tehát Csákyt s így a nélkül hogy vezérről gondoskodtak volna, készültek a további harczra. E taktikai hibát fokozta Katalin magatartása is. Ragaszkodott 1 Kemény : Önéletírása. 163. 1. 2 Kemény: Önéletírása. 165. és 173. 11. 3 Keménv : Önéletírása. 153. 1. 4 Erd. (írsz. Emi. IX. 13. 1. 6 Kemény: Önéletírása. 171. 1. Erd. Orsz. Emi. IX. k. 15. s köv. 11. e »Az gubernátor az fejedelemasszony ellen tevén publica querelát az ország előtt és akarván mutogatni conditióinak violálását, s consequenter az országnak homagiumjától felszabadulását, az fejedelemasszony degradálására s mást választásra ; de az ellenkező factio praevaleálván« etc. Kemény : Önéletírása. 189. 1. Erd. Orsz. Emi. IX. k. 40. s köv. 11. • Deák Farkas : Csáky István. 61. s köv. 11. Erd. Orsz. Emi. IX. 116. 1.