Századok – 1910
Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - IV. közl. 298
bethlen istván támadása 1636-ban. 309 Szentpáli Koniecpolskival csak aug. 12-én találkozhatott s azonnal eléje terjesztette ura kívánságait. A generális maga is bevallotta, hogy a törökök támadása Lengyelországra is veszedelem, melynek elejét kellene venni, de jelenleg nem rendelkezik annyi sereggel, hogy abból a Rákóczytól kívánt mennyiséget nélkülözhesse. A hadfogadást azonban kész elősegíteni. A 6000 főnyi haderő kiállítása a respublicától függ, ő és a király mindenesetre »szeretettel rajta lesznek« s »az jövendő gyűlésen meglátják, mire vihetik az respublicát«. Nem hiszi azonban, hogy a tatárok ebben az évben Erdélyt megtámadnák ; de ha ellenkezője történnék is, »magára veszi affelől való oltalmát ngod országának ; meg vagyon parancsolva az szaporocki kozákoknak, elrabolják Buczákot, maga pedig menten menjen az hátokon«.1 A keleti határok védelmén kívül sürgős teendőnek látszott a tömeges hadfogadás a magyarországi területeken is. A hadfogadás eddig sem szünetelt ugyan, jóllehet II. Ferdinánd arra I. Rákóczy György ismételt kérései daczára sem adta meg beleegyezését, de nem folyt olyan mértékben, mint a minő a helyzet komolyságához képest kívánatos volt. Rákóczy a nádorra gyanakodott, kit Bethlenék törekvéseinek pártolásával vádolt s a király tartózkodó álláspontját egyenesen az ő befolyásának tulajdonította. »Sem maga, sem atyja Bethlen Péter urunk én tőlem semmi insolentiára, sem törökkel való társaságra, vagy czimborára soha csak egy babnyi biztatást sem vett, mert tudom én azt, mint akármely magyar, minemű veszedelmes legyen mind az egymás közt való idegenség s mind penig az törökkel való czimbora«, írta Esterházy a fejedelemnek,2 ki azonban a védekezés és Bethlen Péter azon híresztelése közt, hogy »ha az ő felsége római császár urunk kglmes szárnyaival nem fedeztettünk volna«, az erdélyi fejedelem őket eddig megsemmisítette volna,3 nyílt ellenmondást látott. Meg kellett tehát tudnia mennél előbb, mennyiben fedi Bethlen Péter állítása a valóságot, milyen összefüggés van a nádor magatartása s II. Ferdinánd álláspontja közt s végül, hogy minő okok gátolják a királyt a szabad hadfogadás megengedésében, vagy ha akadályok nincsenek, milyen arányokban történhetnék a toborzás a magyarországi területeken. Rákóczy e kérdések megoldását Klobusiczky Andrásra bízta, kit még augusztus 12-én a Regensburgban tartózkodó 1 Szentpáli 1636 aug. 13-iki jelentése. (Szilágyi : Levelek etc. 303— 306. 11.) Szilágyi e jelentést Szentpáli első (júniusi) követségével hozza összefüggésbe, de mint látható, tévesen. 2 1636 július 2-iki levele. Tört. Tár 1881. 671. I. 3 Rákóczy 1636 aug. 10-iki levele Tholdalaghyéknak. (Szilágyi : Levelek és okiratok etc. 441. 1.)
