Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - IV. közl. 298

bethlen istván tájiadása 1636-ban. 305-A császár rendeletével egyidejűleg indult meg Huszt rendszeres ostroma, melyben ágyúk is szerepeltek, miáltal Bethlen Péter helyzete válságossá vált. A budai vezér, ki, mint említettük, Bethlen István törekvéseivel teljesen azonosította magát, a vár ostromlásában, melyet Rákóczy előbbi tiltakozása ellenére sem szüntetett meg, személyes sérelmet látott s Gillányival küldött levelében most már követelte Huszt ostromlásának megszüntetését. Rákóczyt e követelés kényes helyzetbe hozta ; a visszautasítást a budai vezér és vele a porta nyilt szakításnak minősíthette s így a békés kibontakozás kizártnak látszott ; viszont a követelés teljesítése a fejedelem s Erdély tehetetlenségének nyilvános bizonysága, valóságos erkölcsi vereség lett volna, melynek következményeit most még csak mérlegelni sem lehetett. Rákóczy, ki a porta részéről eddig különben is vajmi kevés jóindulatot tapasztalt, ilyen viszonyok között a fegyverekre akarta bízni a kérdés megoldását s a budai vezérnek írt válaszában ki is jelentette, hogy »az dologban az országnak és ő hatalmasságának nyilván is való kárával ngodnak nem kedveskedhetünk«. »Mi — úgymond — tanácsúr híveinkkel és az országgal tudjuk jobban Huszt várának minden állapatját, abból micsoda károk és veszedelmek következhetnek« ; éppen ezért a rendek két ízben megbízták Huszt kiostromlásával, hogy a vár idegen és pedig német kézre ne jusson, a fejedelem az országgyűlési végzések ellen pedig nem cselekedhetik. »Valamíg azért Bethlen István uram és fija Bethlen Péter és az Husztban levők ilyen ellenségeink lesznek, hadainkat Huszt alól el nem szállíthatjuk, ő hatalmasságának és az ország nagy kárára.« Nem Bethlen István, hanem a fejedelem felelős azért, hogy Huszt vára a porta fenhatósága alatt megmaradjon.1 Rákóczy válasza, mint előrelátható volt, rendkívül felingerelte a vezért. »Minemű rettenetes haragban legyen kglmes uram az vezér az ngod írásán kiváltképpen és az csausz hozta resolution is, ngodnak meg nem írhatom«, tudósítja urát Kőrösy István. Muharzem szolnoki pasa szintén Rákóczy ellen izgatott,. Bethlen István is »igen futja dolgát kiváltképpen az vezérnél mostani nagy búsulások alkalmatosságával.« 2 A vezért nem volt nehéz arra bírniok, hogy Rákóczy válaszáról s általában magatartásáról azonnal jelentést tegyen a portának. »Az budai pasa levelén igen megindult volt császár az Huszt megszállásán, — írja Tholdalaghy már aug. 7-én — s сзак a kajmekam csillapíthatta le, »azt mondván az előbbeni szónkból neki, hogy. .. álgyúval 1 Török-magyarkori államokmánytár II. 388—89. 11. 8 Kőrösy 1636 aug. 15-ről kelt tudósítása. (Szilágyi : Levelek és okiratok etc. 298. 1.)