Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - II. közl. 283

286 dr. k0már0my andrás. — a mint tudjuk — 1534 augusztus 17-én menyasszonyi koszorú­val cserélte fel a gyászfátyolt.1 Szerecsen Jánost Ferdinánd király 1527-ben hűtlennek nyil­vánítván, összes birtokait Révay Istvánnak ajándékozta.2 Am a naszádosok vitéz kapitánya legfeljebb csak az erről kelt szép donatiós levélben gyönyörködhetett, magát a jószágot talán közel­ről sem igen látta. Megmaradt az mindvégig az igaz örökösöknél, tehát éppenséggel nem gyakorolt különös kegyelmet Ferdinánd, mikor Verbőczy fiát ezeknek és atyjáról reá szállott egyéb javai­nak békességes birodalmában továbbra is meghagyta. Csak annyiban kedvezett neki, hogy minekutána húségére térvén, szolgálatába fogadta, nem olybá tekintette őt, mint közönsége­sen a szerencsét próbáló ifjú legényeket, a bejárókat, vagy az úgynevezett bizonyos számú lovasok kapitányait, kiknek a hada­kozás kenyérkeresetük vala, hanem nevéhez, vagyonához és a maga jó vitézségéhez képest eleitől fogva 200 könnyű lovas tar­tására nézve szerződött meg vele, mintha az ország fő zászlós-urai közé tartozott volna.3 De nem is igen akadt a Duna mentén elszántabb védel­mezője az országnak Verbőczy fiánál, a ki Báthory Andrással, a későbbi szigetvári hős Zrinyi Miklóssal s több hozzá hasonló főnemes ifjakkal olyan szövetséget kötött, hogy javaik és életük feláldozásával is visszafoglalják a töröktől Magyarországot. A hazaszeretetnek és hűségnek ez a dicséretes példája Ferdinánd király előtt sem maradhatott titokban, a ki Zrínyit, de külö­nösen a megtérő Báthoryt elhalmozta kegyelmével. Ország­kapitányává tette, sőt Horvát- és Tótország bánjává is ki akarta nevezni, de Thurzó Elek megakadályozta a dolgot. Verbőczy 1 Magyarországi tanulók külföldön. IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Közli : Dr. Schrauf Károly 62. 1. Koller József : História episcopatus Quinque eccles. torn. V. pag. 163—166. Történelmi Tár. Üj folyam. IX. k. 278. 1. 2 Kir. könyvek I. k. 61. 1. 3 Nádasdy Tamás mint horvát bán az 1537. évi deczember 4-én kelt szerződés értelmében 200 huszárra kapott fizetést Ferdinándtól. Báthory András erdélyi vajdának 1552 április 1-én szintén 200 huszárra rendelt a király hópénzt, illetőleg ennyi lovast kellett neki állandóan tartani a fize­téséből. Nádasdynak asztalára és ruházatára évenként 2000 frtja, kémek tartására pedig 500 frtja volt. (Országos Levéltár. Történelmi Emlékek. Belügy.) Az aulae familiaris-ek, a bejárók vagy udvari vitézek között 1533-ban Gherendy Péter 20, Kamarjay Tamás 40, Homonnay György pedig 60 lóval szolgált, ellenben Geréb Pétert csak 8 lóval vétette föl Ferdinánd király a Registrumba, jóllehet azt írja róla, hogy »virum et strenuum et probum esse«. Bizonyosan szegény legény volt. (Orsz. Levéltár. Benignae Resolutionis 1. csomó.) Török Bálint János fiának »száz lóra való fizetést adata az szent Ferdinandus király«. (Martonfalvy Imre deák emlékirata. Magyar Történelmi Emlékek. írók XXXI. k. 164. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents