Századok – 1910

Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - I. közl. 265

széchenyi és a pesti hengermalom. 281 nézve elfogadhatatlanná válik. Érthető, hogy a vállalkozást az országra lehető szabaddá óhajtják tenni s igaz, hogy az árvízcsapás ellenére az érdeklődés nagy s a mozgalom élén érdemes és kezes férfiak állanak. Kétségtelen, hogy az első vállalkozás haszna több fiók felállítását fogja maga után vonni s ez megbízóinak is elég érdekeltséget ad. Ily állapotban személyére nézve Killias azt ajánlotta, hogy egyszerűbb volna egyenesen a frauenfeldi társasággal szerződni a Magyarországba való gépszállításra nézve, mert így megbízói felszabadulván egyéb kötelezettség alól, megelégednének a kisebb érdekeltséggel s lemondanának az igazgató személyének megjelöléséről. Az ügynek ilyetén alakulása mellett Killias várakozási időt kért, hogy megbízóinak elhatározását kieszközölhesse, s ezt a választmány részéről meg is kapta, Áz 1838 deczember 31-iki választmány részéről Széchenyi oly megbízatást kapott, hogy a malom felállítását a városi tanácstól kérelmezze. Széchenyi, miután ez ügyben Havas városi tanácsnokkal tárgyalt, Tüköryt bízta meg a folyamodvány beadásával s ez 1839 január 12-én sajátkezűleg írt kérvényét a városnál be is adta,1 Д városi tanács január 16-iki ülésében Pistori Jakab tanácsnoknak adta ki az ügyet vizsgálatra a molnárczéh meghallgatásának kötelezettségével. A czéh írásban adta be jelentését s ennek alapján (február 22.) a tanácsnok jelentette, hogy a kérvényből sem a hely, sem a közönségre háramló haszon nem világlik ki s a molnárczéh a felállítás ellen nyilatkozik, mert a) magántársaság államban csak a hatóság előzetes jóváhagyásával keletkezhetik s polgári jogok felsőbb engedély nélkül nem juthatnak egyesületeknek, mert b) a czéh kizárólagos szabadalmat élvez s a malom ezt sérti, mert c) nincs elég ok arra, hogy a király élhetésben biztosított egyéneknek szabadalmat adjon mások rovására, mert d) itt nincs szükség ily malomra olcsó lévén a liszt, mert ej а gőzmalmi liszt a trieszti és soproni gőzmalmok bizonyítása szerint nem jobb a hajómalmi lisztnél s mivel a részvénytársaság pénzbeli túlsúlyával kezdetben a lisztet olcsóbbá tenné, hogy azután a czéhek feloszlása után monopoliuma legyen ; mindezekért, ha már gőzmalmot akarnak állítani, állítsák azt ott, a hol nincs folyóvíz. A tanács (márczius 2. ülésében) mind a mellett, a közhasznosság kétségtelen lévén, a felállításra az engedélyt megadta azzal az okadatolással, hogy a társaság a saját gabonáját őrli s magánemberektől gabonát nem fog venni, kötelezte azonban a társaságot, hogy a felállítás helyére és az üzem módjára köze-1 Lásd Pest város irattárában 6874. sz. Relationes fasc. 68. SZÁZADOK. 1910. IV. FÜZET. 20