Századok – 1910

Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - I. közl. 265

széchenyi és a pesti hengermalom. 275 adjon a melegnanói malom ügyében 10 általa feljegyzett kérdésére pontos választ. A kapott választ megküldötte Széchenyinek, a ki így megtudta még azt is, hogy a melegnanói malom 30 lóerejű, de csak 8-at használ, hogy naponként 475 mérőt őröl, hogy a meglévő malomkövek csak a korpa kihüvelyezésére kellenek, hogy ötféle liszt készül s a hengerek vasból vannak s a vas lehet hazai is. Mindebből látható Mészáros Lázár buzgósága, ezért írta Széchenyi később (1841 deczember 1-én), a pesti hengermalom megalakulása után neki : »ha ön nem volna, alkalmasint a pesti hengermalom sem jő létre ; mert hiúság nélkül : én hoztam a dolgot életbe, ennek megismertetése, ajánlása azonban az ön tette és érdeme !« Széchenyi számításba vette a helyi körülményeket is. Kipuhatolta a dunai malmok költségét, hasznát, őrlőképességét. Megtudta Eichholtz pesti városbírótól,1

hogy 40 malom van Pesten s ezek 40 hét alatt naponként átlag 450 mázsa gabonát képesek őrleni s így, ha akadály nélkül működhetnek, évenként 126.000 mázsát. Számolnia kellett minden körülménynyel, mert az addigi tanácskozás érthető feltűnést keltett az érdekelt malomtulajdonosok és pékek között. A pesti és budai vízimalmok tulajdonosai kenyerüket féltették s nem is maradtak tétlenül. így többek között már 1838 elején Wieser Antal budai malomtulajdonos a Pesther Handlungszeitung (für Handel, Industrie, Gewerbe, Land- und Hauswirtschaft) 2. számában (január 13.) a henger- és kő malmok közt párhuzamot vonva, a hengermalmi rendszert, őrlőképességét, lisztje finomságát és olcsóságát kétségbevonta. Támadása nem maradt a hengermalmi részvénytársaság részéről válasz nélkül, mert Killias részletes védelmi czikket tett közzé (jan. 30.), de czikke alkalmat szolgáltatott a további polémiára, a melyben a hengermalmi őrlés ellenében az angol-amerikai kőrendszer mellett igyekeztek hangulatot kelteni. Akkor ugyanis különösen 2 kereskedő czég foglalkozott malmok alapításával : a bozeni Holzhammer-ház (a frauenfeldi hengermalmi rendszert terjesztve), és a seraingi Cockerill-czég (az angol-amerikai kőrendszert terjesztve) s mindkét ház természetesen azon volt, hogy versenytársa rendszerének hibáit és sajátjának előnyeit kimutassa. Mészáros Lázár felvilágosításai a melegnanói hengermalomról Széchenyit a henger malmi megbízottak ajánlatának megbízhatóságáról megnyugtatták s befolyására már-már azon voltak, hogy a Holzhammer-czéggel egyezséget kötve, Pesten megala-1 1837 deczember 23-án.