Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A mérges vipera és az antimonialis. Korkép Kún László idejéből 1
A MÉRGES VIPERA ÉS AZ ANTIMONI ALIS. 19 vérem volna, mind kihúznám a szerzetházakból és megengedett, vagy tilos házasságra adnám őket, hogy akaratom teljesítésére minden erejükből segítő atyafiakat szerezhessek, hogy mindent kivihessek, a mit lelkem indulata sugall és semmit sem adok az egyháziakra, a kik mindig azt hangoztatják, mi egyezik, vagy nem egyezik a törvényekkel. En magam magamnak vagyok törvénye és nem tűröm, hogy holmi papi törvények megkössenek.« 1 Hiábavaló volt tehát minden. Erzsébet kéjvágyó lelkének nagy óhajtásával nagy ünnepségek közt május 4-én egybekelt Rosenberg Zaviszszal. E házasság oly szerencsétlen, hogy még megkötésének napja is zavarokat okoz az időrendben. Lodomér érsek felterjesztése kétségtelenül 1288. május 8-án kelt, mert kétfélekép is meg van jelölve a napi kelet a quindena sancti Georgii-vel és az octavo idus Maii-val. Mind a kettő május 8-at mutat. Más egykorú író is mondja, hogy Rosenberg Zavisz és neje a házasságkötés után négv hónapig maradtak Magyarországon és IV. László utazásai mutatják, hogy e négy hónap csak május, június, július és augusztus lehetett. Ámde mégis a május 8-án írt felterjesztés szövegében most az olvasható, hogy e házasságkötés »tertia feria ante festum Pent(ecostes)« azaz május 12-én történt. E zavar szerintem onnan származik, hogy a másoló ott Rómában e felterjesztést csak pünkösd (máj. 17.) után másolta le (előbb nem is érhetett oda az érsek felterjesztése) s így bár az eredetiben tertia feria ante festum Asc(ensionis) állott, ő mégis Pent(ecostes) írt, mert már arra járt rá a tolla. Elhárítván ekként a mutatkozó időrendi zavart, ismertessük e házasság következményeit. Ezzel természetesen egyszerre vége volt a békének, egyetértésnek IV. László és a magyar kath. egyház között. Maga IV. László is érezte, hogy ezzel a tettével újra eljátszotta a magyar nemzet előtt minden becsületét. Visszatért tehát az ő tatárjaihoz. Űjra felvette a tatár ruhát és viseletet. A fó- és jövedelmes hivatalokat tatároknak és nyögéreknek adta, követeket küldött a tatár fejedelemhez, hogy a szövetséget megújítsa, sőt májusban már azt beszélték, hogy mint egykor a fékevesztett Salamon, ő is elküldte gyűrűjét Nogajnak (oroszosan Nohoy-nak írja Lodomér), a tatár kán lányának és azt izente, tudja meg, hogy e gyűrűvel Magyarország királynéjává lett. Viszont Lodomér érseknek és társának is készülniök kellett a védelemre. Sokkal erősebben összetűztek a királylyal, mintsem 1 Nem csupán 1289 végén tett tehát IV. László olyan esztelen nyilatkozatokat, hogy ő korlátlan úr és kiszúratja a püspökök szemeit. Pauler i. m. 409. 1*
