Századok – 1910

Történeti irodalom - Északi szláv történelmi szemle. Ism. Sztripszky Hiador 241

248 történeti irodalom. volhyni és a Nagy Magyar Alföldön), a honnan egyrészt a lengyelek, másrészt a magyarok szorították fel ót a hegyekbe. — A másik dolog A. Pavlovnak Moszkvában 1894-ben megjelent tanulmánya A halicsi és litván metropoliáról XIV. századi bizánczi okmányok alapján, a melynek folytatásaként A halicsi metropolia (Sptburg 1895) teljes történetét adja. A hazai rutének egyháztörténeti életére való vonatkozásai miatt okvetlen figyelmet érdemlő munka. XIII. köt. Korduba Miron Az első szláv állam czíme alatt a pannóniai szlávok történetét írja meg nagyobb buzgalommal, mint sikerrel. Az avarokkal és frankokkal való vonatkozásaikat azonban teljesen jól adja. Konyskij folytatja Sevcenkoról irott tanulmányát, a költőnek második száműzetéséről szólván. O. C. jelzéssel írt orvos-természettudományi értekezés (az akasztás után való életrekelés) után a litván tárgyú Miscellanea-rovat következik, majd pedig az ukrainika-bibliographia 1895-től, a melyben (36. 1.) Tarkovics eperjesi püspökről is említés történik. Ez arról nevezetes, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy már 1805-ben is élt a magyar-rutének közt az irodalmi-nyelvi moszkvofilizmus. XIV. köt. Terleckij a fehéroroszföldi kozákokat ismerteti, Tomasivskij pedig a Chmelnickij Bogdán történetéhez nyújt új adalékokat. Konyskij Sevcenkoról ír tovább. A bibliographiából megemlíteni való Delektorskijnak a flórenczi unióról írott történelmi és Faminpynnak a tavasz istennőjéről szóló néprajzi tanulmánya. XV. köt. Tomasivskij egy XVI. századbeli lembergi tanácsosnak művelődéstörténeti jellegű följegyzéseit ismerteti, Hru-Sevszkij XVIII. sz. népi származású egyházi énekeskönyvet mutat be, Konysky pedig folytatja Sevcenko-tanulmányát. XVI. köt. Hrusevskij megemlékezik Bohdanko hetmanról, Hnatjuk népi legendákat ismertet a magyar-rutének vidékéről, Konyskij tanulmánya után pedig a bibliographia következik. Ebben megemlítésre méltó Vasilevskijnek az avarokról írott tanulmánya. A Miscellanea-rovatban érdekes följegyzés van a peremysli szombatosokról, a kikről a Századok 1908. évfolyamában már megemlékeztünk. XVII. köt. Rudnickij az 1625. évi kozák-lengyel háborúról értekezik, Hrusevskij és Konyskij folytatják előbbi tanulmányukat. XVIII. köt. Franko Iván folytatja Varlaam és Josafatról írott tanulmányát, Knjazevic pedig az ukrainai kereskedelem javítására 1784-ben tett intézkedésekről ír. A bibliographiában Erdélyt illető hazai vonatkozást találunk Fileviéiíek A rgéi oroszság története ez. művében, a melyben szerző igen elfogad-