Századok – 1910

Történeti irodalom - Északi szláv történelmi szemle. Ism. Sztripszky Hiador 241

245 történeti irodalom. hogy a magyar királyok, az egy Mátyás kivételével, mennyire engedelmes szolgái valának a római püspöknek. Még a csak czímlegesen hozzájuк tartozó Bulgáriát is katholizálni törekedtek. Grot bírálója, Korduba, ugyanezt a vonást látja Halicsban is, azokban az időkben, a mikor a magyarok ide is kiterjesztették hatalmukat. A mi pedig a dynastikus elemet illeti, a melyre Grot oly sokat épít, ez éppenséggel nem volt olyan fontos. A szláv uralkodóházakkal való családi összeköttetéseknek nemzeti tömeghatása Magyarországon nem volt. Ilyen összeházasodásra nem egy példát találhatunk német-szláv tekintetben is, a mik éppen semmit sem bizonyítanak. Nagyon természetesen szláv uralkodóházakba házasodtak a magyar trónjelöltek is, hiszen három oldalról is szláv szomszédok környezték országukat, de hogy ennek a rokonságnak tömeghatása lett volna Magyarország szlávjainak életében, azt sehogyan se látjuk Grotnak könyvében. Följegyezni való még Strakosch-Grassman Gustavnalc Der Einfall der Mongolen in Mitteleuropa, Innsbruck 1893-ban megjelent munkájáról szóló ismertetés is. Strakosch kimutatja, hogy a tatárok rettenetes pusztítása minket, magyarokat, nem azért sújtott, mert véletlenül útjába estünk szennyes áradatuknak, hanem ez előre bejelentett, megtorló hadjárat volt. Okiü a támadásra a kúnok szolgáltak, a kiket a tatárok éppen úgy a maguk alattvalóinak tekintettek, mint a magyarok. Mikor aztán IV. Béla magához fogadta a poloveczi kánt, Kotjant (Kuten-t), a felbőszülő Kujuk követek által hadat izent Bélának. A követeket azonban a suzdali orosz fejedelem letartóztatta. E miatt aztán kétfelé is irányult a boszuló hadjárat : oroszok és magyarok ellen. Ezt az okot maga a kán is megmondja IV. Inczéhez 1245-ben irott levelében. Lengyelországra Batu azért küldött hadat, mert ott Boleszláv, Béla királyunk veje és II. Henrik segítségvivő sereg szervezésével foglalatoskodtak. A tatárok gyors sikereiket hadi taktikájuknak köszönhették, valamint az európai hadak késlekedő mozgósításának. A tatárjárás veszedelmet hozott a németségre is, mert tönkretette azt a virágzó kereskedelmi összeköttetést, a mely Regensburg-Wien-Kraków-Kiev irányban bonyolódott le. Igen részletesen, a stratégiai viszonyoknak teljes mérlegelésével írja le a sajómenti ütközetet (77—89. 1.) és utána egész Európának a magyarokat ért ezen szerencsétlenséggel szemben tanúsított magatartását. A miatt az élénk egyházi és szellemi összeköttetés miatt, a melyben hazai ruténjeink a galicziaiakkal a XVIII. századig éltek, fontos reánk nézve is Dobrjanski Antalnak a sambori, przemysli és sanoki egyesített püspökségeknek a legrégibb időktől (XI. század) 1794-ig megírt történetéről szóló följegyzés.