Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - I. közl. 193

verbőczy istván és fia. 209 megvolt parancsolva a császártól, hogy a Budavárát védelmező magyar urakat vigasztalja, bátorítsa és Török Bálintnak külö­nösen kedvében járjon. Annakokáért szépen öltözött lovakat és aranyos ruhákat ajándékozott a vitéznek s nem kívánt tőle egyebet, csakhogy Buda várában a királyné mellett maradjon és azt cselekedje, a mit a császár akar. Török Bálint ezt meg is Ígérte s nagy hív szolgálatját ajánlván a basának, békességben elváltak. A dárdai találkozóra Verbőczy fiát is magával vitte. Erről Tinódi, a ki az ő pártfogójának minden dolgát tudta,' így emlékezik meg : "Jó Verbőczy Imre nála kedves vala, Mint egy atyjafiát ugy szereti vala, Mert nagy szíve szerint neki szolgál vala, Basa sátrában akkort vele vala.« Ezt a kis epizódot történetíróink nem említik, de a vándor lantos hitelességéhez kétség nem férhet. Sebestyén deák igaz­mondó ember volt, s alaposan utána járt annak a dolognak, a miről éneket szerzett. Jobban megbízhatunk benne, mint az egykorú krónikásokban A basával való találkozás czélját is világosan értésünkre adja. A török nem bízott a királynéban és meg akart győződni, a mint más alkalommal is tette, a magyar urak állhatatosságáról. Azt is tudjuk, hogy Buda vár védői ebben az időtájban igen vesze­delmes helyzetben voltak s Izabella krályné és az ellenséges indula­latú polgárok örömest feladták volna a várat. A legbuzgóbb János­pártiak is csüggedeztek ; buzdítani, bátorítani kellett hát őket. Hogy erre a czélra s a királyné szemmeltartására, a ki »egy szál ingben is« kész lett volna elhagyni a várat, —szóval a szultánhoz való ragaszkodás megbizonyítására a basa éppenséggel azt az em­bert választotta, a ki mielőtt János királyhoz pártolt volna, egész életén keresztül irgalmatlanul ölte, vágta, pusztította a törököt, — annak alig lehet más magyarázata, minthogy a szerte portyázó s az ostromlókat éjjel-nappal háborgató vitézzel lekönnyebben találkozhatott. • Mert Török Bálint április közepe táján már kiszorult a várból s egyszer-másszor nagy viadalt tőn Perényi Péter huszárjaival, a kik elzárták előtte a visszavezető utat ; vagy talán maga sein igen vágyott a lóhus evésre. Mikor azonban Mohamed basa július elején Buda alá érkezett, sietett hozzá csatlakozni és együtt mentek föl a várba. Verbőczy fia sem maradt el oldala mellől és többször lehetett alkalma véres csatákon bebizonyítani, hogy nem hoz szégyent mesterére. Az ostromlók eltakarodása s a török császár megérkezése után mind a ketten részt vettek abban a fényes országos küldöttségben, mely 1541 augusztus 29-én János király fiát Budáról a szultán táborába kísérte. De Török Bálint-SZÁZADOK. 1910. III. FÜZET. 15

Next

/
Thumbnails
Contents