Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - I. közl. 193

1,98 dr. komáromy andrás. volt a leánya. — De ez tévedés, jobban mondva alaptalan combinatio, a mit azonban a kevés hitelt érdemlő egykorú krónikás után némelyek ma is elfogadnak.1 A dúsgazdag Szoby Mihálynak nem maradt gyermeke s lia Verbőczyné ilyen nagybirtokos, előkelő családból származott volna, ennek az ok- és perfolyta levelekben bizonyosan maradt volna fenn valami nyoma. Verbőczy birtokviszonyait elég alaposan ismerjük. Őstől maradt beregi és ugocsai javai mellett csaknem összes szerzeményeinek, kőváras uradalmainak éppúgy, mint apró-cseprő rész jószágainak eredetét és jogczímét ki tudjuk mutatni. Ezek között nincs egy puszta nemes udvarhely vagy zálogos jobbágytelek, mely felesége jussán került volna kezére. A nagy acquisitorok szokása szerint örökösen adja, veszi, inscribálja, zálogosítja, cserélgeti a jószágot, de sokféle ügyes-bajos dolgában mindig csak a maga és fiai nevében intézkedik. Félesége terhét nem veszi magára, birtokigényét, törvényes igazságát — tudtunkkal legalább — sohasem képviseli. Verbőczy és Erdődy Péter, nem 1518-ban, mint eddig gondolták, hanem, a mint látni fogjuk, pár esztendővel később, a vasvári káptalanban bizonyos javaikra nézve kölcsönös örökösödési szerződésre léptek, melyben magtalan haláluk esetére özvegyeikről is gondoskodnak. Az erről szóló oklevélben Erdődyné, a kinek nemcsak özvegyi jogát, hanem hozományát is biztosítani kellett, mint néhai nagyságos Alsólendvai Bánffy Jakab leánya szerepel, Verbőczyné pedig egyszerűen Katalin úrasszonynak neveztetik. Mert nem lévén semmi különös oka és gyakorlati czélja annak, hogy családi neve és származása a szerződésben fölemlíttessék, Verbőczy se tartá szükségesnek, hogy ezt, pusztán az utókor számára, megörökítse. A vasvári káptalan kiadványa dátum nélkül szűkölködik, de mivel Erdődy Péter azt beszéli, hogy felesége pénzét, drágaságait Nándor-Fejérvár veszedelme után az ország védelmében elköltötte, hadi czélokra fordította, nyilvánvaló, hogy az oklevél 1521 aug. 29. után kelt. Minthogy pedig a szerződésben Verbőczy fiai közül egyedül Imre említtetik, holott tudjuk, hogy mindnyájokat jogosan érdeklő, fontos dologról volt szó : kétségtelen, hogy Ferencz, Péter és János már akkor meghaltak.2 1 Szabó Dezső : A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. 104. 1. 2 Horvát id. m. 158—189. 1. Téved Fraknói, mikor azt állítja, hogy Ferencz és Péter 1530-ban még életben voltak, mert igenis találkozunk 1530-ban Verbőczy Ferenczczel és Jánossal (nem Péterrel), csakhogy ezek nem fiai, hanem unokaöcscsei voltak Istvánnak. Az Erdődy-féle szerződést Horvát — úgylátszik — csak találomra sorozta az 1518. évi oklevelek-