Századok – 1910

Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 164

tárcza. 183" táján Miskolczon, 1688. táblabíró, 1707. borsodmegyei alispán, megjelenik az ónodi gyűlésen, 1714. követ a pozsonyi országgyűlésen, megh. 1718-ban.) Naplójához aránylag későn, 1706-ban fogott hozzá és annak megírása közben elsősorban családi érdek vezette ; közérdekű dolog kevés van benne. — Míg atyja, a hírneves »nagypipájú, kevés dohányú« Szepessy Pál, Borsod vmegye alispánja és követe, lángoló hive és vezéralakja volt a Wesselényi-, Thököly- és Rákóczi-mozgalmaknak, fia, (a napló írója) sokat szenvedhetett a Rákóczi-kor idején, mert e korszak vezéreiről keserű hangon emlékszik meg. Atyjának kuruczos temperamentumát benne bajosan lehet felfedezni és ő is azon nemesek közé tartozott, a kik 1711 után alázatos hangon folyamodtak a királyhoz, hogy elkobozott atyai örökségét visszakapja, mely czélból előzetesen III. János lengyel királytól közbenjáró levelet is kieszközölt magának. Ennek daczára a bécsi kihallgatáson azt tapasztalta, hogy »igen nagy haragja volt Ö Felségének szegény Atyánkra«. Elvégre azonban mégis visszakapott atyjának birtokaiból 20 falut és birtokát utóbb vétel útján még tetemesen megnövelte. Naplójában siralmasan feljajdul, ha elemi csapások folytán vetését, szőlőit baj éri, avagy ha tarczali szőlőit Rabutin német zsoldosai felprédálják. A Napló közérdekeltségű részei atyjának sorsára vonatkoznak, továbbá említendő III. János lengyel király latin szövegű közbenjáró levele, a Rabutin-féle dulásokról és Miskolcz város szenvedéseiről (1706) szóló részek. — A családbeli része a Naplónak Borsod vmegye történetére fontos. (Ez érdekes Rákóczi-kori kéziratot Miskolczy Simon János tévesen nevezi Naplónak. mert az mint bevezetésében irója, Szepessy Pál maga mondja, egyszerűen csak «Feljegyzéseket« tartalmaz a családi és birtokviszonyokra vonatkozólag, a nélkül, hogy bármely részében diariumszerü jellege volna. Szepessy Pál e kéziratát Borsod vármegye monographusa fel is használta. A szerk.) Orsova unter Türkenherrschaft. Alscher Otto : »Aus der Geschichte Orsovas« nyomán. Pester Lloyd, 1907. márcz. 29. Szól az 1739—1741. évi békealkudozásokról. A törökök a Cserna vizét óriási pénzáldozat árán Orsova mögé, új mederbe akarták vezetni, de sem a csatornával, sem az új kikötővel el nem készültek. Tagebücher des Fürsten Jos. Khevenhüller, 1742—1776. I. köt. Kiadja Hans Schiitter. (1742—44.) Bécs, 1907. Ism. Áldásy A. a Pester Lloyd-ban 1907. jun. 29. és az I. és II. kötetet a Századok-ban, 1908. 828. 1. Die Schlacht von Kolin. Die Vedette. 1907. jun. 12. Kiemeli különösen a megsebesült Dezseő ezredes vitézségét, a ki ezredéhez (ma 31. gyalogezred) ezeket a szavakat intézte : »Derék magyarok ! tegyétek félre a puskát és fogjatok kardot«. — Az egész környéken uralkodó tölgyerdőt pedig Nádasdy és huszárjai kerítették hatalmukba. Ábrahám Dezső és a jász-kún redemptio. Független Magyarország, 1907. febr. 9. A jász-kún redempczió. Vágó Pál. Magyarország, 1907. febr. 22. <>A magyar történet nagy igazságai.« (Szól Hoffmann német tanár ily czímű művéről, mely II. József alatt Lipcsében és Frankfurtban megjelent és mely a régi magyar rendek ellen irányult.) Budapesti Hirlap, 1907. márcz. 6. Heves és több vmegye kórelmére II. Lipót 1792-ben eltiltotta ezt a pamfletet. Sajtó-cenzura a régi Pesten. Pesti Hirlap, 1907. márcz. 31. — 1790-ben nagyban keresték a pesti polgárok felségfolyamodványának szerzőit. Ezek, mint utóbb kitűnt : Mehl György, a »Párisi ház« tulajdonosa és b. Brüdern, humánus voltáról és különcz modoráról ismeretes liberális férfiú voltak. Lettres du Comte Valentin Esterházy à sa femme. (Páris, Pion. 1907.) Ismert. Pester Lloyd, 1907. máj. 26. Ezeket a leveleket Daudet Ernő adta SZÁZADOK. 1910. П. FÜZET. 12