Századok – 1910

Tárcza - Új könyvek - 155

tírcza. 155 I erdélyi történelem, különösen pedig az egyháztörténet terén. Lelkiismeretes munka, roppant anyaggyűjtés és elfogulatlan tudományos feldolgozás tekintetében legfontosabb három müve : Vechile episcopii Rom. a Vadulni, Geogiului, Silvastdui si Bälgradului 1902., Balázsfalva, Ierarhia Románilor din Ardeal si Ungaria u. o., és az Episcopii P. P. Aron si Dion. Novacovici 1751—6á. u. о. A két elsőben a hazai oláhság egyházi szervezetével foglalkozik a legrégibb időtől, s kimutatja, hogy az iskolakönyvekbe is becsempészett rosszakaratú tévedések, melyek már Szent István korában oláh püspökségekről beszélnek, később is egy-egy oklevél homályos kifejezését félremagyarázva, az oláh görögkeleti egyháznak rendes hierarchikus szervezetet követelnek a fejedelmek alatt, — koholmányok. Utóbbi művében a XVIII. század közepén kezdődött híres Sofronius-féle kalugyerlázadással foglalkozik, s a vaskos kötetben a történetírói hű előadás mellett talál elég önként kínálkozó alkalmat, hogy a görögkeleti egyház akkori kulturátlanságát, a népre gyakorolt káros hatását emlegesse. Bunea az igazságot kereső komoly történetíró volt, a milyen nem igen akadt több, politikai érdekből a tudományt is meghamisító oláh történetírók közt. Van azonban egy gyengéje : egyházának, a gör. kath. egyháznak, olyan elfogult híve, hogy már ezért minden görög-keleti hitűt rossz szemmel néz. Minden tárgyilagossága mellett is kiérzik ez az irányzatosság műveiből. Jelentősebb műve Din istoria románilor. Episc. I, I. Klein 1900. Kiadta az Áron-féle 1750-i conscriptiót. Megírta Vancea érsek életét ; az oláh gör. kath. egyház történetét (az 1900. évi schematismusban). Cipariu Timót és Brankovics Száva felett tartott emlékbeszédei könyvben is megjelentek. De híresebb volt ezeknél a Baricz György felett tartott búcsúztató, melyről egyházi lapok azt írták, hogy 3—4 kötetes életrajznál különb emléke Baricznak ez a beszéd. Nagy számmal írt iskolaügyi és politikai czikkeket is egész sor oláh lapban, s gyakran szerzett nekik sajtópert államellenes izgatásaival. A bukaresti Akadémia 1909. júniusában rendes tagul választotta, mintegy elégtételül azért a sok támadásért, melyet a nagyszebeni görög-keleti körök részéről szenvedett, de kamatostul adott vissza. Nyugodjék békével ! GAOYI JENŐ. ÚJ KÖNYVEK. — ÁR.DÁSY ANTAL tagtársunk akadémiai székfoglaló értekezése : Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velenczéhez római útja idejében a hazai történet egy kevéssé ismert fejezetére derít világosságot. Az alapos dolgozat minden részletre kiterjedő gonddal és 11*