Századok – 1910
Történeti irodalom - Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család történetéhez. Ism. Wertner Mór 137
történeti irodalom. 139 hogy a hadi műveletek egy része Chotieborz városa előtt zajlott le. — 1410 október 21-én kijelenti Pálóczi Máté hevesmegyei főispán, hogy Bácskái Gergely vele együtt a lengyelek ellen indított hadjáratban részt fog venni s hogy Bezdédi Mártont a hadbaszállás kötelezettsége alól felmenti. :— Az 1427. évi oláh-török hadjárathoz egynéhány utazási adatot találunk, melyeket alább felsorolunk. — Ugyanazon évi jun. 16-án kijelenti a király, hogy Losonczi Zsigmondnak a Zandal boszniai vajda elleni hadjáratban vére hullásával szerzett érdemeiért egynéhány zarándmegyei birtokot adományoz. Érdekes, hogy ezen oklevélben a volt világosvári parancsnokot »fidelem nostrum dilectum magnificum Demetrium filium olim Wlkasini regis Albaniae« quondamnak jelzi. Megjegyzendő azonban, hogy ezen darabot, bár igen rosszul, már Fejér (X. 6, 854—860) is kiadta. — 1438. aug. 10-én említi Erzsébet királyné, hogy a Bátoriaknak Erdélyben levő Fej érd nevű birtoka röviddel ezelőtt parasztlázadás következtében teljesen elpusztíttatott. — 1439 jun. 19-én olvassuk, hogy Albert király Szécsényi Lászlónak az ország határát megtámadó lengyelek elleni hadjárata alkalmából felmerült költségei fejében Rimaszombat városát zálogba adja. Szécsényi László főérdeme az volt, hogy a szepesmegyei Kézsmárk nevű városban felütött hadiszállásából a határ védelmezését vezette. — 1439 aug. 4-én tudatja Losonczi István Dobokai Miklóssal, hogy ügye elintézésére Sebesváron várjon s török betörés esetére bármelyik várában feleségével együtt készségesen látja. Hogy a nemzetségekről és családokról szóló adatok közül a Tomaj-nemzetségbeli családokra vonatkozók első helyen állanak, magától értetődik ; azt azonban mindjárt ki kell jelentenünk, hogy oly adatokat, melyeknek alapján a nemzetségből kiágazott összes családokat közös őstől levezethető és összefüggő nemzedékrendi táblán egy kalap alá hozhatnók, nem találunk ; annál gazdagabb és meglepőbb pedig mindaz, a mit az egyes családokra nézve találunk. Sőt egy adata nyomán a Tomaj -nemzetségnek egy ismeretlen családjával találkozunk. Mindeddig t. i. azt tudtuk, hogy Dénes nádornak csak egy Privárt nevű fivére volt, kitől az Abádi és Szentimrei családok származtak. Jelen kötetünk alapján arról értesülünk azonban, hogy még egy Sámod nevű fivére is volt, kinek utódai a zemplénmegyei Czigándon és a szabolcsmegyei Hene nevü helységben birtokoltak és így felváltva a Czigányi, később a Henei nevet használták. A czigányi birtokban a Losoncziak és Sámod nőágbeli utódai is részesek voltak, minek következtében ezek és a fiutódok között hosszadalmas pör folyt ; az utódokat a következő stemmatöredék ábrázolja : 10*
