Századok – 1910

Történeti irodalom - Rácz Miklós: A három Villani (Giovanni; Matteo és Filippo) krónikája. Ism. Pethő Sándor 131

történeti irodalom. 131-ezt is Ranketól örökölte, kihez való gyengéd viszonyát két emlékbeszédben is kifejtette, melyeket Wieheben, Ranke születési helyén, a nagy történetírónak 1896-ban emelt emlékmű s az ugyanott 1907-ben létesített Ranke-múzeum felavatásakor a Rankeegyesület felkérésére tartott (megjelentek a Beilage zur Allgemeinen Zeitung, München 1896. május 28-iki 122. és 1907. jun. 4-iki 108-ik számában). Lindner a csendes, zajtalan munkának az embere s innen van, hogy sokkal kevésbbé ismerik és méltatják, mint megérdemelné. Műveit és különösen Világtörténelmét melegen ajánlhatjuk. Minden kötet 500—600 lap terjedelmű, gazdag irodalmi repertóriummal és tartalomjegyzékkel (név- és lielymutatóval) van ellátva s külön is kapható. Ära fűzve 5 márka 50 pf. (6 korona 60 fillér), kötve 7 márka (8 korona 40 fillér). OBÁL BÉLA. A három Villani (Giovanni, Matteo és Filippo) krónikája. Fordította, bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátta Rácz Miklós. A Gombos Albin által szerkesztett Középkori krónikások VIII—IX. kötete. Az Athenaeum kiadása, ára 10 K. Az 1300. évben a VIII. Bonifácziustól hirdetett jubileumi búcsúra a hívek ezrei özönlöttek az örök városba, hogy elnyerjék és szerteszét hordják a pápa áldását urbi et orbi. A keresztény Róma fensége s a pogány emlékek ünnepélyes varázsa alatt két férfiú lelkében is ihletett fogadalmak keletkeztek, kik a virágok városából zarándokoltak az apostolok sírjához. Dino Compagni és Giovanni Villani illőnek tartották, hogy a pillanatok nagyszerű benyomásai egy maradandó becsű emlékben vésődjenek fel, hogy »új krónikába foglalják Firenze városának eredetét és egész történetét, s a mennyiben lehetséges, a világ más emlékezetes dolgait is röviden megírni, a míg Istennek tetszeni fog«. De a vallásos gerjedelmek mellett sem feledkeztek el arról, hogy az ő városuk, Firenze »Róma leánya és teremtménye fejlődésében nagy dolgokra van hivatva, míg Róma hanyatlóban vagyon«. Az egyházi világnézetbe ékelt történeti fejlődés folytonossága, egyszersmind azonban az önérzetes hazafiság szólama csendül meg a legidősebb Villani e nyilatkozatában, melyet az ő történetírói, helyesebben : krónikás irányának és módszerének mintegy programmja gyanánt vehetünk. A három Villani krónikája a középkor szellemének egyik legnagyobb és legsajátosabb irodalmi jelensége. Jelentősége egyrészt a tárgy egyetemességéből folyik, melyet az események legnagyobb tömegének helyi és nemzeti szempontok alá foglalása sem csökkent, másrészt azon egységes világnézet visszatiikrözé-