Századok – 1910

Történeti irodalom - Lindner: Világtörténelme. Ism. Obál Béla 126

TÖRTÉNETI IRODALOM. Lindner Világtörténelme, Theodor Lindner : Weltgeschichte seit der Völkerwanderung, in 9 Bänden. I. G. Cotta'sehe Buchhandlung Nachfolger in Stuttgart und Berlin. Az utóbbi évek német történelmi irodalmának egyik kimagasló eseménye Lindner Világtörténelme. Az 1908-ban Berlinben tartott nemzetközi történelmi congressus megmutatta, hogy a mai történetírás inkább egyes korszakokkal, egyéniségekkel és részletkérdésekkel foglalkozik, a minek kétségtelenül óriási haszna és jelentősége van a jövő történetírás szempontjából, de a mellett az összefoglaló történetírást sem szabad elhanyagolni, mert a mostani nemzedéknek is nagy szüksége van a mai világ kifejlődésének ismeretére. Ezt nyújtja a modern történetírás minden eszközének és eredményének teljes felhasználásával Lindner a maga nagy művében, melynek nagy előnye a hasonló irányú Lavisse-Rambaud-féle franczia világtörténelemmel és az angol The Cambridge modern history-v<i\ szemben, hogy egységes felfogás vonul rajta végig s a legmegbízhatóbb alaposság mellett és művésziesen csoportosítja és adja elő gazdag anyagát. Mint Rankenak tanítványa és méltó utódja, Lindner kiválóan hivatva van a nagy mester be nem fejezett művét folytatni és befejezni. Biztos tekintet, minden előítélettől ment éles felfogás és ítélet, alapos képzettség és előkészület, végűi kiváló előadó képesség, mely a németeknél párját ritkítja, jellemzik Lindnert a történetírót. Gyors egymásutánban hat kötet jelent meg eddig Világtörténelméből, kiváló szakemberek foglalkoztak vele s elismeréssel adóztak neki, úgy hogy nem lesz érdektelen, ha mi is megismerkedünk azzal, mert bár idegen nemzet termékével van dolgunk, de ettől a nemzettől sokat tanultunk a múltban s tanulhatunk a jövőben is. Egy pillantás a Breslauban 1843-ban született Lindner eddigi történelmi munkásságára,1 meggyőz bennünket arról, hogy a 1 Anno II. der heil. Erzbischof von Köln ; Geschichte des deutschen Reiches von Ende des 14. Jahrh, bis zur Reformation 1875—80 ; Kaiser Heinrich IV. Berlin, 1881 ; Das Urkundenwesen Karls IV. u. s. Aach-