Századok – 1910

Értekezések - RELKOVIĆ NÉDA: Embervásár a török időkben 113

EMBERVÁSÁR A TÖRÖK IDŐKBEN. Ismeretes, hogy a török keresztény gyermekekből nevelt katonákkal egészítette ki zsoldos csapatjait. Ezekre részint ujonczozással,1

részint rablással tett szert.- Gyakran nem is maga,, hanem a török hadseregben szolgáló keresztények, vagyis martalóczok vagy pribékek 3

vállalkoztak a rablásra s zsákmányukat jó pénzért eladták a töröknek. így az 1629. évi békealkudozások alkalmával a megyék által előterjesztett sérelmekből kitűnik, hogy 1625—1627-ig egyedül Nógrád vármegyéből 70 gyermeket raßoltak ; 4 1626-ban Veszprém vármegyében két mendicans deákot adtak el a bégnek.5

Sajnos, hogy ilyen példák hatása alatt — függetlenül a töröktől és martalóczaitól — egyesek is próbálkoztak a gyermekrablással. Alsómagyarországi bányavárosaink jegyzőkönyvei is nem egyszer tanúskodnak róla. A vétkest természetesen szigorúan büntetik ; országos törvény értelmében karóval döfik át.6

A városi jog sem kíméli meg. Selmeczbányán 1572 junius 20-ikán Hodritzer Simont fejezik le, mert Ö-Körmöcskéről fiút lopott és eladta.7

Újbányán pedig 1629-ben Jurgal Sebestyént húzzák karóba, a ki két fiút 10 forintért ; továbbá három fiút és egy három éves leányt is adott el a töröknek Esztergomba.8 Egy ilyen per összes részleteit őrizte meg az 1677. évi uj bányai jegyzőkönyv.9

Mivel az esetet részletesen tárgyalja, művelődéstörténeti és jogi szempontból egyaránt érdekes. A hossza-1 Salamon Ferencz : Magyarország a török hódítás korában. Budapest, 1886. VIII. fej. 119. 1. 2 ü. о. XI. fej. 259. 1. 3 U. o. és 260. 1. A különböző martalóczokról részletesen szól Takáts Sándor: Hajdú, haramia, martalócz. (Akadémiai Értesítő. 1908., 333. l.V * Salamon i. m. függelék 456. 1. » U. o. 462. 1. 0 Corp. Jur. 1567. év 30. art. 3. sz. 7 Johann Kachelmann : Das Alter und Schicksale des ungarischen, zunächst Schemnitzer Bergbaues. Pressburg, 1870. 151. 1. 8 Lap az 1629. évi ujb. Cur. Protocollumból. s Újbánya (Bars vrm.) város levéltárában : Cur. Prot. 1677. év, 108—130. 1., 132—158. 1. Ez esetet megemlíti ifj. Reiszig Ede is. (Magyarország városai és vármegyéi. Bars vármegye. 390. 1.)