Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
92 dr. karácson imre. József császár önkényes kormányzása a kurucz-kor eszméit, vágyait ébresztgette, mert az 1788. háború alatt Magyarországon több helyen a legőszintébben kívánták a török fegyverek győzelmét, sőt várták is, hogy a török haderő bejöjjön Magyarországba.1 Sokkal érezhetőbben nyilvánult meg a felébredt kurucz szellem és a németek iránt való gyűlölet a harcztéren, a hol megbénította a császári haderő működését. A magyar katonák részint egyenként, rész intkisebb csapatokban kezdtek átszökdösni a török táborba s ezek a szökevény katonák azt a hírt vitték a törököknek, hogy a magyar katonák valamennyien annyira gyűlölik a németeket, hogy készek mind átszökni és a törökökkel egyesülni.2 A törökök nagy örömmel fogadták ezeket a szökevény magyar katonákat, kedvezésekkel halmozták el őket és arra biztatták, hogy a táborban levő magyar katonáknak leveleket küldözzenek s szólítsák fel azokat is a szökésre. A török kormány megígérte, hogy megvédelmezi őket és, ha szükséges lesz, a letelepedésre lakóhelyet ad nekik Törökországban. A Portán nagyon biztak benne, hogy a magyar katonák tömeges átszökése »a németek szedett-vedett csapatait egészen szétbontja és szétszórja«.3 Az oláh vajdának külön meghagyta a Porta, hogy a szökevény magyar katonákkal ő is előzékenyen bánjék, a kik pedig a szökevények közül »a többiek át hozása végett levelet írnak, vegyék észre, hogy okvetetlen különféle haszon háramlik rájuk«. Az oláh vajdát még ezen szavakkal is utasította a Porta : »Okosan járj el s a németek és a magyarok közt a szétválás és szétbomlás okainak létrehozására törekedjél«. A császári seregben éhség és nélkülözés is volt.4 Az éhségnél is nagyobb baj volt a rossz hadvezetés, melynek következtében a császári sereg az egész vonalon, de főleg a Duna mentéid1 Erre vonatkozólag érdekes adatokat szolgáltat az 1791. évben Poroszországba küldött Ahmed Âzmi török követ jelentése Magyarországon szerzett tapasztalatairól. L. e jelentés szövegét Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században, czímű munkámban. Budapest, 1894. Különösen Szegeden és Kecskeméten nyilatkoztak a lakosok olykép, hogy a törökök bevonulását óhajtották. 2 A Szeráj levéltárában az 1202. évi Sábán hó 22-én (1788. május 28.) kelt levél. Ez a levél az oláh vajdához intézett bizalmas utasításokat foglalja magában s ebben a Porta részletesen elmondja ez eseményeket és híreket, melyeket a szökevény magyar katonák terjesztettek. 3 A fönnebb idézett levélből vett szavak. 4 A szökevény katonák is jelentették ezt a törököknek. Különben ismeretes dolog, hogy Magyarországon a nép pénzért sem adott gabonát a hadsereg élelmezésére, annyira népszerűtlen volt ekkor József császár kormánya.
