Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
90 dr. karácson imre. Л sztámbuli Szerájnak teljesen rendezetlen levéltárában az 1788. és 1789. évekből közvetlenül nemzetünkre vonatkozó néhány török okmányt találtam, melyek eddigelé egészen ismeretlen eseményt tárnak fel előttünk, midőn világot vetnek a Portának a magyarokkal való tervére abban az időben, mikor a török kormány és a magyarság vezető elemei között a közvetlen összeköttetés már régen megszűnt. Mária Terézia hosszú uralkodása alatt a Porta és a bécsi udvar között állandóan barátságos viszony állott fenn. József császár trónralépésével azonban ez megváltozott. A törökök gvanakodó figyelemmel kisérték a császár külpolitikáját, különösen pedig az oroszokkal való barátkozását. Már 1781-ben,. mikor II. Katalin czárnő fia a császár látogatására készült,, a Porta meghagyásából Ahmed tuzlai bég ügyes kémet küldött Boszniából Magyarországba, a ki bejárta Magyarország alsó részét s tapasztalatairól Ahmed tuzlai bég tette meg a jelentést a Portára.1 A német-orosz barátság még erősebb s a törökökre nézve még fenyegetőbb lett a káinárdsii békekötés után. Az oroszok mindig több követeléssel zaklatták a Portát s a követelésekben nem maradt hátra József császár sem, a ki Boszniát követelte a Portától. A Porta tagadó választ adott, a mi csak megerősítette József császár szövetségét az oroszokkal. József császárnak az volt a terve, hogy azokat a balkáni tartományokat, melyek egykoron a magyar királysághoz tartoztak, mind elszedi a törököktől. Czélja ugyan nem az volt, hogy e tartományokat Magyarországhoz csatolva, a magyar királyság régi fényét, hatalmát visszaállítsa, hanem hogy azokat is az általa tervezett egységes Habsburg-birodalomba beolvaszsza. A balkáni tartományokhoz való jogának bizonyítására már az 1787. év elején megbízta Pray Györgyöt,2 hogy dolgozza ki történeti alapon a magyar korona igényeit Boszniára, Szerbiára,. Havasalföldre, Beszarabiára. Ugyanazon évben meglátogatta Katalin czárnőt is Oroszországban, mikor a törökök és az oroszok között a feszültség már oly nagy volt, hogy mind a két fél erősen foglalkozott a hadi készülődésekkel és a háború már elkerülhetetlen volt. 1 A kémjelentés eredetije a Szeráj levéltárában. A jelentés az 1195. évi Dsemázi-ül-evvel hó '23-án kelt, vagyis időszámításunk szerint 1781. május 16. A Szeráj nagy levéltára, melyben a tárgyamra vonatkozó okmányokat találtam, a Szeraj második udvarán, az Üdv kapuján belül van a régi Kubbe-áÜi mellett. Mikor e sorokat írom, megkezdték az iratok egy részének átszállítását a Magas Portára. 2 Szilágyi : A magyar nemzet története VIII. kötet 446. 1. Budapest,, 1898.
