Századok – 1909

Tárcza. - Új könyvek - 84

86 TÁRCZA. vághatunk eléje a Szentkláray védekezésének, mely bizonyára úgy sem sokáig fog váratni magára. Mindamellett nem hallgathatjuk el, hogy az a hang és modor, melylyel Takáts e — végre is úttörő — munkával elbánik, legalább is szokatlan tört. irodalmunkban. Takáts munkája, melynek részletes ismertetésével később foglalkozni fogunk, az Akadémia könyvkiadó-hivatalában 8 koronáért kapható. — DR. TOMASIVSKYJ ISTVÁN : Magyar- és Lengyelország a XVIII. század elején. Lemberg 1909. n. 8° 166. 1. (ukraino-rutén nyelven). Az az idő, a melyben Rákóczi Ferencz élt, már elég messze van mögöttünk ahhoz, hogy a történelem távlatából őt és cselekedeteit jól láthassuk. Ezt a vizsgálatot irodalmunk számos írója, élükön Thaly Kálmánnal és Márki Sándorral, úgy tetszik, már elvégezte és pedig jól végezte el, úgy hogy bízvást mondhatjuk, hogy a nemzeti élet legutolsó erőteljes fölbuzdulásának történetét eléggé körülményesen ismerjük. Ámde nagy szabadságharczunk eseményeinek szálai messze elágaztak a haza határain túl is. Ausztrián kívül még három hatalmas ország érdekeivel bonyolódott össze Magyarország Rákóczi-kori sorsa s így ezeknek az országoknak saját történetirodalma is újabb és újabb ismeretanyagot termel, a mely a mi ismereteink kiegészítésére hivatott. Közülök Lengyelország volt az, a mely éppen szomszédságánál, rokonszenvénél és hasonló állapotánál fogva a legjobban érdekelt fél volt akkori mozgalmainkban s így éppen a lengyel történetírástól várhattunk a legjogosabban olyan, bennünket közelről érintő könyvet, mint a Tomasivskyjé. Szerző a mellett, hogy galicziai ember, a saját (egykori) hazájának történetére nézve még sem elfogúlt, mert nem slachta-vérből való lengyel, hanem a demokrata rutén népnek fia, a ki élesen lát, hidegen megfigyel és nyugodtan elbeszél. Tomasivskyj azonfelül magyarul nagyon jól tud, bennünket közelről ismer és ismeri irodalmunkat is, úgy hogy a tőle összegyűjtött új történelmi anyag, a melylyel könyvét megírta, meg a magyar nemzeti élet közelebbi ismerete, megadta neki a módot arra, hogy Rákócziról új dolgokat is mondva, helyesen is ítélhessen. Kettős tehát az érdek, a melylyel könyvét fogadjuk ; és kettős az érdeklődés : hogyan beszél rólunk egy idegen író ? Újszerű a szerző fölfogása. A két szomszédos országnak párhuzamosan vázolt történelmében annyi meglepően hasonló vonást figyel meg, hogy az ember jogosan várja, hogy ezekből a kétségtelen analógiákból teljes higgadtsággal vonja le következtetéseit. Szerző azonban ezt nem teszi. A két ország azonos állapotának okait Lengyelországra nézve helyesen fejti meg, mert hiszen azok az okok azután romba is döntötték Lengyelországot, ámde ő ugyanazt a mértéket alkalmazza Magyarországra is és ezzel nagy hibába esett. Demokrata származása és elvei miatt szerző túlságosan a ma szemüvegén nézi