Századok – 1909

A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Bizottsági jelentések: - 1. Iványi Béla: a középkori oklevél-bizottság működéséről 842

846 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 902 Eredetije hártyán, a szepesi káptalannak 15-50. április 11-én kelt átiratában. 2. 1386. november 19. László turóczi prépost és convent je előtt Keresztúri Czinege (»Chynege de Kerestwr comitatus Lvptouyensis«) János fiai István és Pál, nővérüknek Dorottyának, a ki a nem nemes János fia Györgyhöz ment férjhez, a Keresztúron levő birtokból néhai Leustách nemesi telkének felét leánynegyed czímén odaadományozzák. Hártyán, selymen függő pecsétje elveszett. 3. 1500. október 22. Okolicsnai Mihály liptóvármegyei alispán és a négy szolgabíró előtt Bohus György és társai Bohus Lászlót és Mártont a Bohusházán lévő birtokrész használatától eltiltják. Papiroson, alul fekete viaszba nyomott pecséttel. 4. 1(5)07. október 20. Szent-Mária. (»Ad Sanctam Virginem.«) Liptó vármegye hatósága Behárfalvai János neje Hedvig fiai András, Pál és Simon kérelmére átírja Liptó vármegye hatóságának 1358. május 16-án »in villa beate Virginis« kelt oklevelét, melyben a megye hatósága a Behár fia János neje és . . . Tamás fia János közt a leánynegyed miatt folyó perben választott bíróság előtt létrejött egyezséget írásba foglalja. Rongált papiroson, kívül rányomott öt viaszpecsétje közül csak egy töredékes van meg. 5. 1519. május 25. Buda. II. Lajos király meghagyja a szepesi káptalannak, hogy miután »Byharfl'alwa«-i Bohus Jakabnak, Lászlónak, Miklósnak, Pálnak és Jánosnak érdemeik jutalmául a liptóvármegyei »Byharffalwá«-n lévő nemesi curia negyedrészét, mely régen a Sándor családé volt, új adomány czímén odaadományozta, őket a nevezett birtokba az említett czímén iktassa be. Papiroson, XX. századi másolatban. (Eredetije a szepesi káptalan országos levéltárában Scrinium 6. fasc. I. no. 24.) • V. A Fancsali Joób család levéltára. A család volt szíves levéltárát a megyeházán működő bizottságnak bemutatni. Maga a levéltár több mint öt darab. Azonban két vagy három Árpád- és kora Anjou-korbeli, továbbá két későbbi középkori oklevél a nedvesség által annyira megrongált állapotban van, hogy olvashatatlanok és így a tudományra nézve — legnagyobb sajnálatunkra — majdnem teljesen elvesztek. Az eredetileg Abaúj vármegyéből származó család két darab Anjou-korbeli és három XV. és XVI. századi oklevelei Abaúj,