Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Bizottsági jelentések: - 1. Iványi Béla: a középkori oklevél-bizottság működéséről 842
846 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 877 -vasárnapon tartatni szokott országos- és minden csütörtökön tartatni szokott hetivásártartás jogát megerősíti. Hártyán, alul függő pecséttel. 29. 1526. április 4. Szent-Mihály. II. Lajos király az ország összes közigazgatási hatóságainak és minden vámszedőnek meghagyja, hogy a rózsahegyieket vámfizetésre sehol az országban kényszeríteni ne merjék. Papiroson, alul papirossal fedett vörös viaszpecséttel. IV. Tarnócz helység levéltára. A hajdani mezőváros — mely Lika va várának tartozéka volt — levéltára őrizte meg számunkra a liptói népek két legbecsesebb és legfontosabb Árpád-korabeli kiváltságlevelét. Ezen okleveleket a megfelelő helyen már volt alkalmunk ismertetni, ennélfogva itt, az ismétlések elkerülése végett, csak pusztán azt említjük meg, hogy az 1. szám alatt közölt oklevelet azért közöltük egész terjedelmében, mert Wenzel azt teljesen hasznavehetetlenül közli. A XIV. századból a helység levéltárában oklevél nincsen és ennélfogva a helység ezen korbeli életéről is keveset tudunk. A XV. században, 1429-ben kapja a helység Zsigmond királytól azt a nevezetes kiváltságlevelet, melyben a helységet a szabadalmas városok (libera civitas) — nem pedig szabad királyi városok — közé emelte és ugyanazon jogokkal és szabadságokkal ruházta fel, mint a milyeneket Német-Lipcse város lakosai élveztek. A helység, mint ilyen kiváltságolt vagy szabadalmas város is, Nagyvár vagy Likava vár tartozéka maradt, azonban annyit mégis elértek a helység lakosai, hogy Zsigmond király 1430-ban felmenti őket a Nagyvár körűi végzendő szokatlan- munkálatok alól. 1465-ben I. Mátyás király a várost királyi mezővárosnak (oppidum regale) nevezi és adóját évi hatvan forintban állapítja meg. 1480-ban I. Mátyás király a város lakosainak vámmentességet adományoz, 1510-ben pedig Bakócz Tamás esztergomi bíbornokérsek, — a ki, úgy látszik, ebben az évben Liptó vármegyében az egyházi tized ügyét megyeszerte rendezte — Tarnócz mezőváros tizedét évi húsz forintban állapította meg. A XV. században állandóan a likavai vár tartozékát tevő Tarnócz mezőváros a Szapolyaiak kezére kerül és náluk is marad a középkor végéig. Nagyobb nevezetességre, jelentősebb szerep vitelére a mezőváros sem a középkorban, sem pedig később nem emelkedett. Nagy szolgálatot tett azonban a helység a hazai történettudomány-
