Századok – 1909

Tárcza. - M. Tud. Akadémia ülései: - Szentkláray Jenő értekezése Mercy Claudius kormányzatáról. (II. osztály 1908. decz. 7.) 79

TÁRCZA. 81) tetve, de fölvétettek a különböző »Scriptores«-gyűjtemények is, mint pl. a »Scriptores rerum Silesiacarum«, »Scriptores rerum Italicarum« stb., melyek nem oklevélgyűjtemények, de a történetírók sokszor használják mint történeti forrásműveket. A jegyzék a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának támogatásával az Akadémia Krtesítője függelékeként rövid idő múlva meg fog jelenni. — IVÁNYI BÉL A tagtársunk, ki Bártfa sz. kir. város gazdag levéltárát rendezte, e levéltár mohácsi vész előtti okleveleiről regestákat készített s e gyűjteményét, mely mintegy hatezer oklevél-kivonatot. foglal magában, kiadás végett felajánlotta a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának. A Történelmi Bizottság a becses kútfőanyagot kiadásra elfogadta s a munka még az év folytán sajtó alá kerül. TÖRTÉNELMI ÉS ROKON TÁRSULATOK. FŐVÁROSIAK. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA II. osztálya decz. 7-én délután Thaly Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen Szentkláray Jenő 1. t. >>Mercy Claudius Florimmid kormányzata a temesi Bánságban« czímű dolgozatát olvasta fel, újabb részleteket mutatván ezzel be Dél-Magyarország XVIII. századi történetéből. A török uralom alól való fölszabadítás után a temesi bánságot nem csatolták vissza azonnal Magyarországhoz s nem osztották megyékre, hanem absolut kormányzás alatt tartották és Mercyt nevezték ki kormányzójául. Történetírásunkban máig fenmaradt az a felfogás, hogy ez az eljárás kedvezőbb volt a bánság fejlődésére, mint ha az alkotmányos vármegyei rendszert alkalmazták volna. Szentkláray egész új színben tünteti fel ezt az egész kort. Művében felkutatta az összes adatokat s újonnan írta meg a bánság történetét, részletesen mutatva be azt az egész gazdasági és culturai fejlődést, a mely ez országrészben lefolyt s egybevetvén az ország többi részeinek állapotával, nem tartja örvendetesnek az absolutismus korát. — Szádeczky Béla dr. mint vendég bemutatta »Bornemisza Anna fejedelemasszony gazdasági naplói«-t. Ezek a rendkívül nevezetes naplók igen érdekes képet vetnek Apafi Mihály fejedelem háztartására és a fejedelemasszonyt a régi magyar nagyasszony kitűnő mintaképének mutatják. A naplók rendkívüli culturhistoriai fontosságára való tekintetből, a felolvasó e naplókat jegyzetekkel kísérve, több kötetben fogja közrebocsátani. — A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSULAT NAGYGYŰLÉSE. Fejérpataky László tagtársunk, a Magyar Heraldikai és Genealógiai