Századok – 1909

Értekezések - FÖLDY-DOBY ISTVÁN: Földy-Doby Antal emlékezete 831

-834 FÖLDY-DOBY ISTVÁN. ségül vette, a kitől 42 évig tartó ideálisan boldog házassága alatt 9 gyermeke született. A napi élet gondjai közt is maradt ideje, hogy régi vágyát, a kölcsönkönyvtárt megvalósítsa, a mely azonban a közönség szűkmarkúsága folytán nem vezetett a kivánt eredményre. Kárpótolta őt mindezekért az, hogy iparostársai 1859-ben egyhangúlag czéhmesterré választották meg. Lelke vágyai azonban még mindig nem teltek be, folytonosan az lebegett előtte, hogy minél függetlenebbűl élhessen a tudománynak. Végtelenül szerette az iparosságot, életmódját nem szégyenlette, hisz hazájának szolgált a varrótűvel is. A tudományos foglalkozás után való vágytól hajtva, meg neje és sógorai unszolására mégis elhatározta, hogy az 1866-iki tisztújítás alkalmával állást kér Ugocsamegyétől. Folyamodott is a várnagyi állásért, kérvénye figyelmet keltett és már meg is választják, ha fel nem emelkedik az egyik értekezleti tag, Hagara Miklós, a ki teljes jóakarattal imigyen szólott : >>csak ez az egy művelt iparosunk van, ne foszszuk meg tőle a megyét«, a mire őt elejtették. Ugyanezen évben, mintegy kiengesztelésül, midőn báró Eötvös József a nemzetet egy országos iparegyesület felállítására hivta fel, a két megyei kiküldött egyikének atyámat választja meg Ugocsa, a mi nagy örömmel tölti el. Hozzá is lát feladata végrehajtásához, az egyesületnek mindenütt pártfogókat toboroz, lankadatlanúl jár-kel, hangsúlyozza beszédeiben az ipar fontosságát hazafias szempontból, a mit mindenkinek kötelessége előmozdítani, hacsak >>hazája becsüléséről hálátlanúl meg nem feledkezik«. 1867 junius 1-én nyilt meg a párizsi világkiállítás, a hová a kormány 8 pesti iparost akart kiküldeni tanulmányozás czéljából. Atyámat is hevítette a vágy, hogy ő is személyesen lásson és halljon, azért folyamodott Gorove miniszterhez, hogy ő is részesülhessen segélyben. Ámde a kormány »legnagyobb sajnálattal« tudatta vele, hogy nincs pénz és így kérelmének nem tehet eleget. Pedig atyám igazi lelkiismeretességgel fogta fel a dolgot, mert kiküldetéséről felolvasások alakjában nemcsak az ipartársulatoknál, hanem még a megyebizottság ülésében is be akart számolni. A sok sikertelen kísérlet, a melyeket az ipar érdekében véghezvitt, megérlelték neje és sógorai unszolása mellett benne a szándékot, hogy felhagy az iparral és csendesebb foglalkozás után néz, a mely mellett nyugodtabban élhet tanulmányainak. Folyamodott e végből a bécsi császári szab. hitelintézethez, a mely 1849-től 1870-ig bérelte a sószállítást és eladást Magyarországon. Az idegen, osztrák intézet majd minden tisztviselője a Tisza mentén Máramarosszigettől Belgrádig 48-as honvédekből került